Nem. Lesz. Kamat. Emelés

Nem várható kamatemelés az Európai Központi Bank (EKB) mai kamatdöntő ülésén – mondják a Világgazdaság által megkérdezett makroelemzők. A jegybank tisztségviselőinek megnyilatkozásaiból úgy tűnik, hogy az infláció kordában tartható, a hosszú távú hozamok stabilizálódtak. Az alapkamatok változatlanságát a kedvező gazdasági folyamatok indokolják, és nem tulajdonítanak az elemzők túlzott jelentőséget annak a ténynek sem az EKB kamatdöntésének előrejelzésekor, hogy az USA-ban, az utolsó, Alan Greenspan által vezetett monetáris ülésén a Fed újabb 25 bázisponttal, 4,5 százalékra emelte az amerikai alapkamatot. Noha a nyílt piaci bizottság nyilatkozata alapján elképzelhető, hogy szükség lesz néhány további kamatemelésre az USA-ban, a Fed annak érdekében, hogy a Greenspan-utód, Ben Bernanke szabad kezet kaphasson az alkalmazott monetáris politika megválasztásában, változtatott korábbi hangnemén a döntést követően.
Az eurózóna kamatszintjét legutóbb december elején, 25 bázisponttal, 2,25 százalékra növelte az EKB. Várhatóan most nem, de a következő, március 2-i ülésen tovább nő az európai alapkamat – mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki év végére 2,75 százalékos kamatszintet valószínűsít. Török Zoltán rámutat: a kelet-közép-európai régióra nem hat kedvezően egy kamatemelés, mivel csökkentené a kamatkülönbözetet a régió és az eurózóna alapkamata között. Ám hozzáteszi: nem szabad túlzott egyszerűsítésbe sem esni, a térség jegybankjai nem feltétlenül másolják majd az EKB kamatlépéseit. A Magyar Nemzeti Banknak egyelőre nincs oka követni egy esetleges alapkamat-emelést – véli Török.
Kamatmeghatározó ülést tartott kedden a lengyel és szlovák központi bank is. Így 4,25 százalékra módosult az augusztus óta változatlan, 4,5 százalékos lengyel alapkamat. A lengyel ráta csökkenésére számított a piac, mivel lassult az infláció. A kamatvágással csökkenhetnek az államkötvényhozamok, a zloty leértékelődhet, ez pedig gyengítheti a forintot. (PA)