Rövidlátók a magyar befektetők?
Öt év meglehetősen hosszú időnek számít, részvénybefektetéseknél azonban legalább ilyen időtávban ajánlatos gondolkodni a nagyobb mértékű árfolyam-elmozdulások miatt. A több évtizedre visszatekintő nemzetközi statisztikák alapján abban bízhatunk, hogy hosszú távon itt fial a legjobban a pénzünk, s úgy tűnik, az elmúlt öt-tíz év nem okozott csalódást a hazai befektetőknek.
Az elmúlt tíz év hozamait nézve a részvényalapokkal – éves viszonylatban – közel 3 százalékponttal jobb teljesítményt lehetett elérni, mint az állampapír-konstrukciókkal, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar piacon fellelhető konstrukciók mindössze csekély hányada tekinthet vissza egy évtizedes múltra. A hazai részvényalapok közül mindössze egyetlen, az MKB Bonus sorolható ebbe a körbe, s a pénzpiaci, illetve kötvényalapoknál is viszonylag szerény a számuk, ám míg az egyetlen részvényalap – éves szinten – 15,3 százalékos hozamot ért el, addig az állampapíralapokkal 11,5–12,6 százalékosat lehetett realizálni.
A részvényalapok az elmúlt öt évben is jobban jövedelmeztek az állampapíralapoknál – annak ellenére, hogy részvénypiaci lejtmenettel indult a 21. század –, ám érdekes módon ennek hatására korántsem nőtt a kereslet a kockázatosabb alaptípus iránt. A részvénykonstrukciók teljesítménye 11–22 százalék között szóródott, míg a pénzpiaci alapokkal 7–8,7, a kötvényalapokkal pedig 8–9,2 százalékos teljesítményt érhettek el a befektetők.
Aki 2001 elején a nemzetközi színteret választotta befektetéseinek célpontjaként, alighanem többször is megbánta már. A hazai befektetésialap-palettán fellelhető nemzetközi részvényalapok közül a legtöbben évi 6-7 százalékos veszteséget könyvelhetnek el. (Üdítő kivételek azért vannak: a CA IB Közép-európai részvényalapja ugyanis éves szinten 17, a Raiffeisen Konvergencia alap pedig több mint 12 százalékos pluszt termelt.) A külföldi konstrukciókat jellemző kedvezőtlen tendencia mindenesetre korántsem vette el a befektetők kedvét a nemzetközi diverzifikációtól, hiszen a hazánkban fellelhető részvényalapok földrajzi kitettsége egyre változatosabb képet mutat. Jelenleg a vagyonok mindössze 15 százaléka található hazai alapokban, míg 37 százalékot tesznek ki a kelet-közép-európaiak, a domináns szerepet azonban a globális alapok játsszák. Igaz, a hozamokat illetően a kelet-közép-európai konstrukciók teljesítettek a legjobban 2005-ben (35,3 százalék), amelyeket a hazai alapok követtek a sorban (31,8 százalék), míg a globális alapok közel 22 százalékos teljesítményt értek el.
A hazai befektetésialap-piac mostani sztárjainak tekinthető ingatlanalapoknál – későbbi megjelenésükből fakadóan – négy évre visszamenőleges összehasonlítást tudunk végezni: ezen időszakra – éves szinten – 2-3 százalékpont az előnyük az állampapíralapokkal szemben, ám a szórásuk alacsonyabb. Kérdés azonban, hogy ez a prémium hosszabb távon hogyan alakul. Nagy valószínűséggel sok függ az ingatlanhányad alakulásától is, amely jelenleg átlagosan 40 százalék körül alakul. (FB)
