A díj, amelytől pezseg a társadalom
– Olyan sokfajta díjat osztanak ki manapság Magyarországon a Prima Primissima mitől más, mint a többi?Először is a jelölések miatt. Az, hogy ki lehet jelölt, igen széles körű társadalmi grémium dönti el. Másrészt az elismerést már negyedik alkalommal adtuk át, s minden alkalommal azt tapasztaljuk, hogy olyan társadalmi pezsgést okoz a díj, amely mentes a politikától, az egyéni érdekektől. Csakis az a cél vezet mindenkit, hogy a kiemelkedő teljesítményeket és életműveket ismerjük el és ösztönözzük. Fontos az is, hogy a Prima Primissima nem profitorientált esemény, hanem egyértelműen a társadalmi felelősségvállalásról és a példamutatásról szól.
– Említette a politikamentességet. Ennek az elismerésnek a kiosztása tényleg független tud maradni a politikától?Igen. Erre nagyon ügyelünk, és azt gondolom, ez a politikamentesség a VOSZ következetességével tartható is lesz. Az ünnepségre meghívott vendégek között vannak ugyan politikusok, de a szavazók, a díjátadók között nincsenek. Sőt hiszem, hogy egy ilyen országos rendezvény képes a társadalmi megosztottságot is csökkenteni, hiszen olyan művészeti, kulturális, tudományos, vagyis össztársadalmi értékekre koncentrálunk, amelyek nem politikafüggők.
– Milyen módon dől el, hogy egyáltalán kik lehetnek Prima Primissima díjra jelöltek?
– Az alapítón, Demján Sándoron kívül az alapítványhoz csatlakozó adományozók, a VOSZ elnökségének a tagjai (a társelnökök grémiuma, a megyei és a szekcióelnökök is), az alapítvány mellett működő Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai és a korábban díjazottak is jelölhetnek minden kategóriában. Ezenkívül az egyes díjkategóriákban az adott területet képviselő szakmai, érdekvédelmi és érdek-képviseleti civilszervezetek is javasolhatnak személyeket, akik méltók az elismerésre. Például csak az utóbb említett civilek esetében ez közel hetven jelölőt jelent.
– Egy-egy kategóriában hány jelölt van?
– Legkevesebb 15, de az idén volt olyan is, ahol harminc névből kellett kiválasztani, ki lesz az a három, akikből kikerül az év Prima Primissimája.
– És mitől függ, hogy végül is kik lesznek Primissimák?
– A jelölések az alapítvány kuratóriumához érkeznek, majd a kuratórium és a Társadalmi Tanácsadó Testület – amelynek 16 tagja van, köztük például Glatz Ferenc akadémikus és Jókai Anna író is – ajánl kategóriánként három-három nevet a jelöltek közül. Zárt ülésen, kétfordulós, titkos szavazás adja meg a három nevet, méghozzá minden év október 31-ig. A három jelölt közül egy lehet az év Prima Primissimája, ezt a Vállalkozók Napján, december 8-án a VOSZ elnöksége, valamint a kuratórium szavazza meg, ez összesen 37 voksot jelent.
– Közjegyző előtt zajlik a szavazás?
– Természetesen. A szavazás titkos, az ülésről és a díjazottakról a jelen lévő közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel.
– A nyertes egy Kincsem lovat kap, a legyőzhetetlenség jelképét, ám az eszmei elismerés mellé nagyon komoly pénzjutalom is jár. Mennyi?
– Az első helyezett minden kategóriában ötvenezer eurót kap, de a Primákat, vagyis a kategóriák további két jelöltjét is megilleti az elismerés, ennek összege tízezer euró.
– Ki lehet közönségdíjas?
– A kategóriánként három-három jelöltből bárki, aki a lakossági SMS-ek, telefonok alapján a legtöbb voksot kapja. Ám egyszerre nem kaphat valaki Prima Primissimát és közönségdíjat is, ezt az alapítvány működési szabályzata kiköti. Ha egy jelölt egyszerre lenne mindkét kategóriában díjazott, akkor a közönségdíj illeti meg.
– Ez a közönségdíj mekkora jutalommal jár?
– A Primissima pénzjutalomhoz hasonlóan ötvenezer eurót kap a díjazott.
– Sok eszmei díjat osztanak ki Magyarországon, az állami elismerésekhez állami pénz jár, ennek a díjnak az átadásánál viszont csak a magántőke mozdul meg. Van ennek jelentősége?
– A vállalkozó szó még sokszor kissé pejoratívan cseng Magyarországon úgy vélem, ez a díj épp a magánvagyonok társadalmi célra való hasznosítása miatt „kitisztítja” ezt a szót. Azok a magánemberek, vállalkozók, akik pénzt adnak a Prima Primissima, vagyis a Legkiválóbb a Legkiválóbbak Között Alapítvány munkájához, missziót töltenek be.
– Csányi Sándor, Zwack Péter, Gablini Gábor – és még sorolhatnám a neveket, akik a kuratórium vagy épp a jelölőbizottság tagjai. Ezek az elismert üzletemberek szó nélkül a díj mellé álltak?
– Demján Sándor neve köztiszteletben áll, kétség sem fér ahhoz, hogy az üzleti körök elismerik a munkáját és nagyra tartják őt, így a legtöbben miatta álltak a díj mellé. De úgy vélem, a közös cél is motivál mindenkit: egy rangos, számtalan értéket felvonultató esemény aktív részesévé válni.
– A díjátadók között is számos ismert név szerepelt, Csicsáky Péter, Hankiss Elemér, Parragh László, Vizi E. Szilveszter…
– Ők is mind első szóra, és büszkén vállalták a díjátadást. Megtiszteltetés, hogy nagy nevek a díjátadók, de látszik rajtuk, hogy ők maguk is megtiszteltetésnek veszik a feladatot.
– Tíz kategóriában osztják ki a díjakat, az idén a sport új terület volt. A tíz kategória fix vagy az alapítvány rugalmas ezen a téren?
– Mindenképp rugalmas és nyitott az alapítvány arra, hogy egy jó javaslatot megfontolva akár kategóriákat vonjon össze, akár új kategóriát létrehozva fogadjon jelöléseket – ahogy ez az idén is történt.
– A díjátadó helyszíne ebben az évben a Művészetek Palotája volt. Van ennek jelentősége?
– Hogyne! A legkiválóbb hazai szakembereket, neves alkotóművészeket a saját „arénájukban” akartuk elismerni, hogy maga a helyszín is növelje a díj nívóját.
– A VOSZ-ban, az elnökség, a tagság körében milyen visszhangja volt az eseménynek?
– Kivétel nélkül mindenki elismerően szólt az eseményről, különösen, hogy aznap reggeltől későig programok várták a vállalkozókat a Művészetek Palotájában, a díjkiosztó pedig a gálaest része volt. A délelőtti vállalkozói fórumon négy neves közgazdász beszélt a jelenlegi gazdasági helyzetről, üzleti környezetről, de volt vállalkozói „élősarok” is, ahol szolgáltatások mutatkoztak be, így például divatbemutató, kozmetikai tanácsadás várta az érdeklődőket.
– Melyik programra a legbüszkébb?
– Mindegyikre. Amit feltétlenül kiemelnék még, az a területi Prima díjasok kiállítása, hangversenye volt. Nagyszerű volt az országos eseményen is megtapasztalni, hogy a vidéki győztesek méltán kapták az elismerést, mert nagyon tehetségesek és motiváltak!
– A Prima Primissima már hagyomány, a vidéki Prima díjkiosztókból lesz-e tradíció?
– Tavaly nyolc, az idén már 15 megyei VOSZ-szervezet rendezte meg a területi Prima díjátadót, bízom benne, hogy jövőre még több megye megszervezi a saját rendezvényét. A területi Prima díjakat három kategóriában osztják ki; a tíz fő kategórián belül a megyei VOSZ-elnökségek maguk vagy az általuk felkért testületek döntik el, melyikbe várnak jelöléseket. Az eddigi díjátadások bebizonyították, a gála mindenhol presztízsértékű, rangos társadalmi esemény, érdemes hagyományt teremteni belőle.
– A Magyar Televízió az egész díjátadót képernyőre tűzte, de több média is támogatta a rendezvényt. Nehéz volt meggyőzni őket?
– Nem volt nehéz, első szóra megértette mindenki a díj filozófiáját és országos társadalmi jelentőségét, így a Magyar Televízió és a legtöbb újság is évek óta médiapartnerünk. A Világgazdaság is támogatja az eseményt, önöket sem kellett győzködni.
– Demján Sándor, a díj alapítója, a VOSZ vezetői és tagjai teljes mellszélességgel az esemény mellé állnak. Ha a szövetség főtitkáraként ön kívánhatna valamit a díj jövőjével kapcsolatban, mi lenne a vágya?
– Azt kívánom, hogy a jövőben, amikor a Primissimák közül valakit bemutatnak, hogy Jászai Mari-díjas vagy olimpiai bajnok, akkor tegyék hozzá, hogy Prima Primissima díjas is. Úgy vélem, ez a díj büszkén „viselhető”, és presztízsértékű minden mostani és leendő díjazott számára.


