Fellendülés előtt az áruszekció

Az áruszekció nyílt kikiáltásos rendszerének megszűnése miatt kissé szomorkodva, de ettől eltekintve optimistán tekint 2007-re Török Sándor, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb árupiaci brókercégének, az Agrokont Brókerház Zrt.-nek az elnöke.

A BÉT jövő március közepére várható elköltözésével a börze más kereskedési platformjaihoz hasonlóan az árutőzsdei kereskedés is elektronikus lesz, ám az új, Andrássy úti tőzsdepalotában saját kereskedési termet kapnak, hiszen szükség van egy olyan helyre, ahol a piac szereplőivel a fizikai térben is találkozhatnak, nem csupán a virtuális parketten – mondja a pesti börze legnagyobb arany- és gabonakereskedő brókercégének a vezetője.

Az Agrokont brókerei hajtották végre az idén indult és a ré-gióban egyedüliként létező szabványosított tőzsdei aranykereskedésnek több mint a felét: az eddig született csaknem 220 tranzakcióból 150-et. Török Sándor szerint – a piac más szereplőihez hasonlóan – az aranykereskedés egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig minden megvolt a sikerhez – mondja. Jó volt a termék marketingje, a térségben nincs konkurense, és sok olyan folyamat zajlott a világban, amelyek az aranynak mint értékőrző jószágnak a felhalmozására ösztökéltek volna. Ilyenek voltak a nyári geopolitikai feszültségek: az észak-koreai kísérleti atomrobbantások, az Irán nukleáris programja körüli politikai csatározások, az izraeli–libanoni többhetes háború, a történelmi olajárrekord, a gyenge dollár, itthon a gyenge forint. Ám a befektetők feltehetően nem tudták megszokni a fizikai aranykereskedést, amikor a mobiltelefon nagyságú egy kilogrammos aranytömböt akár haza is lehet vinni.

„A dematerializált részvények világában, a többnyire csak a számítógépek memóriáiban létező virtuális származékos termékeket ismerő befektetők idegenkedtek az aranytól” – magyarázza Török Sándor, aki a Budapesti Értéktőzsde és Budapesti Árutőzsde tavaly novemberi összeolvadásáig az önálló árutőzsde elnöke volt. Ez év nyarán a tőzsde az aranykereskedés vonzóbbá tételére határidős, nem fizikai szállítású aranykontraktusokat is bevezetett. Az Agrokont vezére szerint nagy jövő áll az aranykereskedés előtt, hiszen az elemzők nagyobb része szerint újabb áremelkedés előtt van a nemesfém, hazai piacaátlátható és tiszta, hiszen az elszámolás a New York-i aranyfixing szerint történik, vagyis nem lehet manipulálni az árát például azzal, hogy itthon egy kisméretű tranzakcióval „eltérítik” az elszámolóárat. „Az aranykereskedés sikeréhez nem csupán a befektetői akarat szükséges, hanem egy piaci árjegyző is kell, ez most még hiányzik” – mondja.

A brókercég adja egyébként a börze gabonapiaci kereskedésének valamivel több mint a felét, az idén 9000 kontraktust, ez hozzávetőleg 900 ezer tonna gabonát jelent. Török Sándor szerint az unió intervenciós rendszere szinte megfojtotta a hazai gabonakereskedést, ráadásul a termelők a biztos jövedelmet ígérő uniós garantált és így „kényelmesebb” felvásárlási árat választva nem voltak annyira aktívak a piacon, a verseny hiánya megfosztotta őket az egyik legfontosabb motivációtól, a fejlődés igényétől.

A termelők az intervencióra termeltek, hiszen magasabb árat kaptak az árujukért Brüsszeltől. „Talán most vereségnek, negatívumnak tűnik az, hogy az unió előbb szigorította a minőségi paramétereket, legutóbb pedig teljesen kivette 2007 nyarától az intervenciós rendszerből a kukoricát, de a szabadpiaci mechanizmusok érvényesülése várható volt” – hangsúlyozza Török Sándor. Ám a piac legátláthatóbb instrumentuma, a tőzsde kiváló értékesítési lehetőséget biztosít. Az EU intervenciós ára a kukorica tonnájára 101 euró (nagyjából 25 ezer forint), miközben a börzén a jegyzés márciusi határidőre 31 ezer forint fölött van – világít rá, hozzátéve: a termelőknek ezentúl piacot kell keresniük, ám magasabb lehet a profitjuk is. A pesti tőzsde a termelő gazdáknak rendkívül előnyös kondíciókat kínál, mint például Európa egyik legnagyobb közlekedési folyosójának a felhasználását, hiszen a fizikai szállítású gabonakontraktusoknál 2007-től három berakodási pontot jelöl meg, a budapesti, a paksi és a bajai kikötőt, az eladó szabad választásában.

„Románia és Bulgária uniós taggá válásával a román és bolgár terményeket a náluk hiányzó de Budapesten jól működő tőzsdei gabonakereskedésbe is be lehet vonni és egy fekete-tengeri szállítási pont bevezetését is meg lehet fontolnunk” – mutat rá Török Sándor.