A szlovák központi bank elszántan védekezik a korona drágulása ellen

A rekord ütemű gazdasági növekedés és az euró bevezetésének egyelőre reális, 2009-es céldátuma miatt az idén a szlovák korona is rekordra emelkedett.

    A térségi valuták közül a tavalyi, 2006-os év nyertese magasan a szlovák korona: az év utolsó napján reggel, 34,591-60/eurón, 8,56 százalékkal drágább volt, mint 2005 végén. A második helyezett a cseh korona: 27,522-53/eurón 5,33 százalékkal erősebb volt a 2005 véginél. A lengyel zloty, 3,8224-45/eurón, 0,54 százalékkal jobb volt az egy évvel azelőttinél. Az év utolsó napján a forint, 251,58-88/eurón, 0,29 százalékkal volt jobb, mint 2005 végén.

    Hétfő délelőtt a szlovák korona, 34,445-85/eurón, 8,95 százalékkal járt a 2005 végi értéke fölött, ez 10,43 százalékos eltérés, fölfelé, a sávközéphez képest. Az euró bevetésére 2009-től készülő Szlovákia 2005. november 26-i hatállyal belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott korábban csak a tavalyi év közepére tervezték ezt. Az ERM-II-ben a szlovák koronát 38,4550/eurós (abban az időben 280,75 forint) sávközépen kötötték az euróhoz. Az ERM-II.-ben legföljebb 15 százalékkal lehet eltérni lefelé vagy fölfelé a sás közepétől.

    A szlovák korona mind kényelmetlenebbül közelít a sáv felső széléhez. A központi bank a múlt hónapban szóbeli beavatkozással kísérletezett, nyíltpiaci műveletekkel, koronaeladással is igyekezett fékezni a felértékelődést, és minimális szinten tartja a bankok tartalékolási kötelezettségét. Küzdelmének hitelét azonban meglehetősen rontja, hogy a fő fegyverhez, a kamatcsökkentéshez nem nyúlhat, az infláció miatt, mert az is az euróövezeti csatlakozási feltételek közé tartozik. Sőt, tavaly kamatemelésre kényszerült a bank, éppen a hazai drágulás miatt, amit a beruházásokkal körülbelül azonos ütemű lakossági fogyasztásnövekedés is táplál.

    A bankban cáfolják, de a piacon tartja magát a várakozás, hogy a központi bank esetleg kénytelen lesz hivatalosan feljebb igazítani a sávközepet, azonban ehhez nehéz tárgyalások kellenek az EU-val és az Európai Központi Bankkal.

    A Szlovák Nemzeti Bank a legutóbbi, december 20-i kamatdöntésével változatlanul hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót, 4,75 százalékon. A bank utoljára szeptember végén szigorított, negyed százalékponttal. A növekvő infláció ellenére a rekordokat döntögető korona-árfolyam indokolta a bank folytatódó türelmét.

    A gazdasági rekordok egyik következményeként gyorsul Szlovákiában az infláció, hiába igyekszik a népbarát kormány - a 2009-re tervezett euróövezeti csatlakozásra tekingetve - az energiaárakba való beavatkozással fékezni az általános drágulást,

    Szlovákiában novemberben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt, az októberi, 3,1 százalékos tizenkét havi ütemről gyorsulva, EU-szabvány szerint számolva. A Szlovák Nemzeti Bank év végi célja 2,5 százalékos tizenkét havi infláció volt EU-szabvány szerint, plusz-mínusz 0,5 százalékpontos tűréssel, az előrejelzése decemberre 3,7 százalék, jövő decemberre 2,8 százalék.

    Szlovákiában előzőleg, októberben, átmenetileg egy éve a legalacsonyabb szintre, 3,1 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az EU-szabvány szerint számolva, de csak az üzemanyagok olcsóbbodása miatt. A tizenkét havi áremelkedés augusztusig folyamatosan gyorsult, 5,0 százalékra.

    A központi bankot az infláció izgatja a legjobban - szeptemberig négyszer szigorított tavaly -, a tavaly tavaszi litván példa miatt: Litvániát minimális inflációs elcsúszás miatt nem fogadták be az euróövezetbe. Elemzők szerint az infláció kozmetikázása a közüzemi díjakkal rövid távon jól működhet - Szlovákiában hagyományosan erős inflációs tényezők a központilag szabályozott árak -, azonban a piactól való eltérítésnek később súlyosabb ára lehet.

    A kormány rákényszerítette a Slovenské Elektrarne (SE) villamos műveket, hogy ne emelje januárban a lakossági áramdíjakat a tervezett 4 százalékkal, azaz lemondjon körülbelül egymilliárd koronáról (7,2 milliárd forint). A 66 százalékos tulajdonos olasz Enel cserébe azt várja a szlovák kormánytól, hogy feledkezzen meg - a 2010-ig mintegy 20 milliárd koronára becsült - osztalékról az SE nyereségéből.

    Szlovákiában most januártól 4 százalékkal csökkent a lakossági gázár. A szlovák államnak 51 százalékos részesedése van a Slovensky Plynarensky Priemysel (SPP) gázszolgáltatóban, a cég 49 százaléka a Gaz de France-é és a német E.ON-Ruhrgasé. Tavaly januárban mintegy 5 százalékkal emelkedett a háztartások számára a gázár Szlovákiában, előtte, 2005. októberben közel 20 százalékos áremelés volt.

    A szlovák GDP most és a következő években egyaránt nagy növekedésre van "ítélve", elsősorban az autóipar meredek felfutása miatt. A harmadik negyedben rekord 9,8 százalékkal nőtt Szlovákia hazai összterméke (GDP) a 2005-ös harmadik negyedhez képest, főleg a külkereskedelem hatására, azon belül is már a járműexport felfutása miatt.

    2005-ben 6,1 százalékkal nőtt a szlovák GDP, az idei, 2007-es költségvetést 7,1 százalékos növekedésre alapozták.

    A szlovák autóipar utolsó adat szerint októberben, változatlan áron, 41,4 százalékkal több értéket állított elő az egy évvel korábbinál, a szeptemberi, 26,2 százalékos többlet után.

    Szlovákiában 2008-ban vagy legkésőbb 2009-ben már körülbelül 800 ezer autót gyártanak. Ezzel egy főre számítva Szlovákia a világ legnagyobb autóipari "hatalma" lesz. Addigra már teljes kapacitással üzemelnek a francia PSA Peugeot Citroen és a dél-koreai Kia Motors szlovákiai gyárai is. Tavaly 218 ezer autót gyártott Szlovákiában a német Volkswagen. (MTI Eco)

-->