Brazília az egyik nagy kedvenc

Az elmúlt esztendőt többen áttörésként értékelték a nemzetközi alapok értékesítését illetően, a kamatadó bevezetése előtti roham ugyanis ebben a szegmensben is éreztette hatását, másfelől a hazai alapok számára „uborkaszezonnak” bizonyult őszi hónapokban is élénk volt a kereslet a devizaalapú konstrukciók iránt. A trend az idén sem ért véget, egyre bővül a választék – a hazai befektetők immáron közel 300 külföldi konstrukció közül válogathatnak, ez jócskán lekörözi a hazai alapok számát –, miközben az érdeklődés sem lankad. A kínálat bővülése mellett a külföldi alapokba fektetett vagyon volumene is jelentősen nőtt, ám erre vonatkozóan friss összesített adata nincs a pénzügyi felügyeletnek, a becslések szerint azonban 200 milliárd forint felett járhat már ez a mennyiség. Az elsődleges értékesítési csatorna továbbra is a hitelintézetek privát banki szolgáltatása, ám egyes hitelintézeteknél már a lakossági ügyfelek is nyithatnak egyre több euró- és dollármegtakarítási termék irányába. A Pioneer által behozott külföldi alapok esetében a forgalom mintegy 30 százalékát adja a lakossági értékesítés – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

Persze nem csekély fejtörést okoz a befektetők számára, hogy milyen szempontok szerint válogassanak az alapok között, mi alapján diverzifikáljanak. A külföldi alapoknak mindenesetre ott a helyük a portfólióban – hangzik az alapkezelők egybecsengő véleménye –, ez ugyanis egyfelől védelmet jelent a forint hektikus árfolyammozgása ellen, ráadásul a nemzeti fizetőeszköz mostani euróval szembeni erős kurzusa különösen jó időpontnak tűnik a devizakitettség növeléséhez, főként, hogy a sáv alján már nincs tér a további erősödésre. „Hacsak nem következik be egy sáveltörlés” – jegyezte meg Vízkeleti Sándor. „A világ értékpapírpiacainak február végi megingását is többen vásárlási alkalomnak tekintették, ráadásul az eltelt idő őket igazolta, a korrekció ugyanis csak átmenetinek bizonyult” – mutatott rá Sárándi Ákos, a Credit Suisse értékesítési igazgatója, aki szerint diverzifikációs szempontból immáron kötvényoldalon is érdemes a nemzetközi alapok felé tekingetni. „Az ázsiai piacon az idén kitört pánik nem éreztette hatását az állományban” – osztotta meg tapasztalatait Bereczki Zoltán, a BNP Paribas Asset Management Magyarországért felelős értékesítési igazgatója, míg az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Parádi Tamás úgy látja, a befektetők némileg óvatosabbakká váltak a feltörekvő piacokkal szemben, jóllehet fundamentális értelemben meglátásuk szerint nem következett be változás az egyes országok esetében. Talán egyedül Indiával szemben lettek kevésbé optimisták – tette hozzá.

A legnépszerűbb nemzetközi alapoknak a Credit Suisse-nél az abszolút hozamú konstrukciók, illetve az átváltható kötvényalapok és az úgynevezett high yield kötvényalapok számítanak, míg szektoriális szempontból az ázsiai ingatlanalapot, illetve a luxustermékekben utazó Global Prestige konstrukciót preferálják a befektetők. Ez utóbbi kettő hozam tekintetében is „bevált”, az első negyedévben az ingatlanalap – dollárban számolva – 10 százalék feletti hozamot termelt, míg a luxusalap euróalapon mintegy 5 százalékot hozott. A BNP Paribas-nál a feltörekvő piaci konstrukciók viszik a prímet, míg az SPB-nél az abszolút hozamú alapok irányába tapasztalható elmozdulás az ügyfelek részéről. A Pioneer alapok esetében az ázsiai, a fejlődő piacok keltették fel leginkább a magánszemélyek érdeklődését, s egyre többen érfeklődnek a román lehetőségek iránt is.

Miben látnak jelenleg fantáziát az alapkezelők? A Credit Suisse-nél az európai, a japán részvények mellett a feltörekvő régiót emelték ki, s várakozásuk szerint az ázsiai, a közel-keleti befektetői réteg vagyonosodásával párhuzamosan a luxuscikkek iránt is egyre nagyobb lesz a kereslet, ez a Global Prestige alapjukat is vonzóvá teheti. A Credit Suisse ugyanakkor egy újdonsággal is megjelent a magyar piacon: négy multimanager alapot hozott be; ennek sajátossága, hogy széles körben nem hozzáférhető konstrukciókból, így például zártkörű alapokból, kisebb, pár fős alapkezelők, úgynevezett befektetési „butikok” termékeiből építkezik. A két részvény- és két kötvényalap kedvezőbb hozamot ért el a benchmarkjaihoz képest, ráadásul költség szempontjából is versenyképesnek bizonyulnak a hagyományos alapokkal szemben – magyarázta Sárándi Ákos.

A BNP Paribas-nál a fejlesztési irányt a feltörekvő országok jelentik, ennek jegyében hozták létre nemrégiben a török és brazil országalapjukat. Emellett az úgynevezett fenntartható növekedésű ágazatokban bíznak, mint például a hatékony energia- és hulladékfelhasználású cégekben. A tavalyi év slágertermékének számító BRIC- (Brazília, Oroszország, India, Kína) országok közül a brazil és az orosz piacban bíznak leginkább, míg Indiával szemben szkeptikusabbak. Brazília számít az SPB-nél is az egyik favoritnak mind kötvény-, mind részvénybefektetés tekintetében a feltörekvő országok közül, s a cég középtávon a hedge fund irányába is elindulna. A Pioneernál az európai kis kapitalizációjú társaságokba invesztáló European Small Capben lát fantáziát a vezérigazgató, emellett a Greater China, illetve az orosz és török piacra összpontosító feltörekvő piaci alapjukat tanácsolja a jelenlegi környezetben. Hamarosan pedig az abszolút hozamú konstrukciók terén is bővülést tervez a Pioneer – tudtuk meg.