Hernádi: "Boldog vagyok, ha az OMV boldog részvényesem"
A Mol elnök-vezérizgatója szerint az OMV-nek tudnia kellett volna, hogy az olajiparban eddig senkinek sem sikerült ellenséges kivásárlást végrehajtania.
Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjújában elmondta: hivatalosan nem kaptak vásárlási ajánlatot az osztrák cégtől, azonban az igazgatóság tájékoztatta a részvényeseket, közölve, hogy teljes mértékben elutasítja az OMV felvásárlási ajánlatát. A vezérigazgató kijelentette: a saját részvények nagy mértékű felvásárlását nem az OMV elleni védekezés, hanem a cég tőkestruktúrájának átalakítására vonatkozó igény tette szükségessé. A részvényesek úgy vélték, egy hosszú távon is 15 százalék körüli hozammal számoló vállalatnak nem érdemes a tőkéjét a bankban tartania 2-3 százalékos kamatra, ezért a vállalat kidolgozott egy befektetési stratégiát, amelyet június 22-én, három nappal az OMV ajánlatának nyilvánosságra kerülése előtt jelentettek be. Hernádi szerint a saját részvények felvásárlása hozamnövelő hatású, és kellő flexibilitást nyújt.
A vezérigazgató kijelentette: a gt-nek megfelelően soha nem volt egyidejűleg a vállalat birtokában 10 százaléknál több saját részvény, a részvények kölcsönadása - például az OTP-nek és az MFB-nek - bevett gyakorlat, amellyel a kölcsönadó a likviditását növelheti az értékpapír piacon.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az igazgatóság számára sem a minden áron való vásárlás, sem az osztalékfizetés nem jöhetett szóba a pénzbőség kezelésére.
Hernádi nem nyilatkozott arról, hogy meddig folytatják a saját részvények felvásárlását, mint mondta, ezt a cash flow tervük dönti el. A Mol a vezérigazgató szavai szerint „aktívan nem keres” partnert az esetleges további részvénykölcsönzéshez, és jelenleg a fúzió semmilyen vállalat tekintetében sincs napirenden.
Hernádi Zsolt úgy véli, az OMV-vel való egyesülés a Mol szempontjából nem jelentene pozitívumot, hiszen a két vállalat teljesen más irányítási kultúrával rendelkezik. Míg az OMV-t döntően két állam birtokolja, addig a Mol a teljes részvénypiacnak felel, és az európai olajtársaságok között elfoglalt pozíciója a fúzió esetében sem módosulna jelentősen pozitív mértékben. Ennek ellenére lehetséges az együttműködés a két vállalat között, ahogyan az a cseh Unipetrol esetében is történ. Hernádi Zsolt szerint nem az OMV növekedése, hanem az általa felajánlott struktúra jelenti a problémát.
A vezérigazgató leszögezte: ma senki nem képes olyan hatékonysággal üzemeltetni a finomítókat, mint a Mol, ugyanakkor Hernádi nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy öt év múlva is önálló lesz-e még a hazai olajtársaság, mint mondta, jelenleg a cél az értéknövelés, amelyben fontos része a dízel termelési hozamot 50 százalékkal megnövelő új, százhalombattai beruházás.
A horvát INA megvásárlásából Hernádi szerint már csak lépés van hátra, mielőtt a Mol újra egyeztetne a horvát kormánnyal, míg az olasz IES megvétele Hernádi szerint igazolja, hogy érdemes egymást kiegészítő piacokon terjeszkedni.
A jövőre vonatkozólag a vezérizgató szerint több út is elképzelhető: lehetséges, hogy egy új jogszabály változtat a Mol helyzetén, előfordulhat, hogy az OMV visszavonul, de az is megeshet, hogy beérkezik egy új felvásárlási ajánlat, amit a részvényeseknek kell megfontolniuk, a jelenlegi bizonytalanság azonban Hernádi szerint nem tesz jót a vállalatnak.
