Ismét megmozduló befektetések
Felvetődhet a kérdés: mennyiben alakította át a lakosság befektetési szemléletét a kamatadó bevezetését megelőző időszak, vagy a hosszú távú befektetések felé történő elmozdulás csupán egyszeri alkalomnak tekinthető? A tapasztalatok vegyesek. Inkább egyszeri tendenciáról lehet beszélni – vélik a Budapest Banknál –, a szemlélet csak abban az egy hónapban alakult át, de még akkor is fontos volt, hogy nagyon hosszú időre ne kelljen lekötni a pénzt, éppen ezért a futamidő szempontjából rugalmas konstrukciók lettek igazán sikeresek (befektetési alapok, speciális betétszámlák). A CIB Banknál is úgy látják: míg a kamatadó 2006. szeptember 1-jei bevezetését megelőző időszakban a megtakarítók a hosszabb futamidejű vagy éppen az új adónem megfizetését elhalasztó befektetések felé fordultak, addig szeptember 1-jét követően ismét a korábbi trend érvényesülését lehetett tapasztalni, azaz a rövidebb időtávra szóló ajánlatok voltak a népszerűbbek. Az emelkedő jegybanki alapkamat hatására megjelenő két számjegyű betéti akciók ugyanis ismét a betétekre, ezen belül is a rövid, egy–három hónapos futamidejűek felé irányították a megtakarítással rendelkező ügyfelek figyelmét. S bár a hosszabb futamidőre szóló megtakarítások részaránya növekszik, az üteme azonban – jegyezték meg a CIB-nél – meg sem közelíti a kamatadó bevezetését megelőző hetek mutatóit.
Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Raiffeisen Bankban is, mondván: múlt év szeptemberét követően visszaesett érdeklődés a hosszabb távú befektetési formák iránt az, ám az előző évek tendenciáihoz képest a hosszú távú befektetési konstrukciók fokozottabb térnyerésének lehetünk tanúi. Némi biztató tendencia lelhető fel az Erste Banknál, ahol jelenleg az ügyfelek közel 42 százaléka tartja megtakarításait minimum hat hónapos lekötésben, azaz a lakossági befektetők a tavaly augusztusi kamatadókampányok eredményeként hosszabb távon gondolkodnak a lekötött betétek esetében is.
Teljes szemléletváltásról azonban még korántsem lehet beszélni a lakossági befektetéseknél, figyelembe véve, hogy a magánszemélyek közel 60 százaléka helyezi még mindig megtakarításait lekötött betétbe, míg az EU-átlag 29 százalék. Tény, a rövidebb futamidejű banki betét típusú megtakarítások mellett egyes szegmensekben változatlanul népszerűek a hosszabb távú megtakarítási formák (befektetési alapok, kötvények), ám ebben a tekintetben az MKB Bank meglátása szerint jelentősebb átrendeződés augusztus környékén valószínűsíthető a kamatadó bevezetését megelőzően lekötött források egy részének felszabadulásával. Az adó bevezetésének mindenesetre egy komoly eredménye volt: az adófizetés minél további kitolása érdekében a lakossági ügyfelek nagy része megismerte a banki és befektetési termékeket, és alaposabban utánajárt a lehetőségeknek. A hosszú távú lekötéseket választók valószínűleg korábban is leköthették volna nagyobb időtávra is a pénzüket – jegyezték meg az Erste Bankban –, de amíg nem voltak „rákényszerítve”, addig nem foglalkoztak a lehetőségek szélesebb körű megismerésével és értékelésével.
Egyes piaci szakértők attól tartottak, hogy a tavaly augusztusi rohamban többen olyan megtakarításokat is lekötnek hosszabb időszakra, amelyek a rövid távú szükségleteiket szolgálnák. A bankok tapasztalata azonban nagyjából ugyanaz: az elmúlt egy esztendő alatt viszonylag kevesen nyúltak a pénzükhöz. A kamatadómentesen egy évre lekötött állomány több mint 95 százaléka még mindig az Erste Bankban van – mondták érdeklődésünkre a hitelintézetnél, ahol tavaly augusztus végére számottevően átalakult a magánszemélyek lekötött betéteinek lejárati struktúrája. Míg 2006 júliusában a bank betéti állományának hét százalékát kötötték le hat hónapra vagy annál hosszabb időre, addig szeptemberre ez az arány 37 százalékra nőtt, s az azóta eltelt közel egy év alatt sem csökkent a mennyiség. A CIB Banknál az éven túli állományoknak mindössze alig több mint hét százaléka morzsolódott le eddig, ez ilyen időtávon rendkívül alacsonynak tekinthető, és nem haladja meg a rövidebb futamidejű betéteknél tapasztalható lejárat előtti feltörések mértékét. A hitelintézetnél az éves és éven túli betétek aránya 2006. szeptember 1-jén a teljes lekötött betétállományon belül meghaladta az 50 százalékot, szemben az egy hónappal korábbi 17-tel.
A K&H Banknál a tavaly augusztusban hosszú távú befektetési lehetőséget választók többségében a bankcsoportnál hagyták a megtakarításaikat, jellemzően azon belül mozgatják a pénzüket, s az OTP Bankban is arról számoltak be, hogy a betéti termék állományi adatai stabilan alakultak az elmúlt egy évben. Az egyperiódusú jelzáloglevelekből minimális volt az ügyfelek „kiszállása”, a sokféle futamidő ugyanis lehetőséget nyújtott a kívánt befektetési időtávnak megfelelő választásra. Hasonló tendencia érvényesült a Raiffeisen Bankban is, a kamatadóhajrában az éves és éven túli elhelyezések megtakarításai – minimális lemorzsolódással számolva – még mindig a hitelintézet forrásállományának a részét képezik, mint ahogy az MKB Banknál is, ahol 2006 augusztusában a közép-, illetve hosszú távú futamidőre elhelyezett megtakarítások (bankbetétek, saját kibocsátású kötvények, befektetési alapok) teljes lakossági megtakarítási portfólión belüli aránya csaknem elérte az 50 százalékot. VG
Feltörések
Ahogy azonban távolodunk a lekötés időpontjától, úgy válnak gyakoribbá a betétfeltörések, mert a hosszú futamidőt többen mégsem tudják vállalni – jegyezték meg a CIB Bankban.Ennek következtében a feltörések száma nőtt ugyan az elmúlt időszakban, de arányait tekintve továbbra sem jelentős.
A betétek feltörésének leggyakoribb oka nem az, hogy az ügyfél a pénzét más hitelintézethez vigye, egyszerűen szüksége van a pénzére.
Ennek következtében a feltörések száma nőtt ugyan az elmúlt időszakban, de arányait tekintve továbbra sem jelentős.
A betétek feltörésének leggyakoribb oka nem az, hogy az ügyfél a pénzét más hitelintézethez vigye, egyszerűen szüksége van a pénzére.-->
