Káosz a világ tőkepiacain
A hazai szereplők ugyanakkor ki is használják az esést: a Mol szerdán újabb 146 ezer saját részvényt vett a BÉT-en 26 147 forintos átlagáron, ezzel a tulajdonában lévő saját részvények száma
7 856 854-re, a kibocsátott részvénytömeg csaknem 8 százalékára emelkedett – közölte a társaság. Vásárolta magát az OTP Bank is: a hitelintézet 150 ezer saját törzsrészvényt vett darabonként átlagosan 9367 forintért, így saját részvényinek az állománya 430 500 darabra emelkedett.
A régió nagy vesztese a prágai börze, ahol a PX 5,52 százalékkal zuhant, a mélyrepülésben az Erste papírjai több mint 6, a Komercní Banka részvényei csaknem 5 százalékkal gyengültek, a legnagyobb forgalmú CEZ áramszolgáltató pedig több mint 7-et veszített értékéből. Bécsben az ATX csaknem 5 százalékot gyengült, ahol hasonló mértékű volt az OMV árfolyamesése. Varsóban a WIG 20 4,67, Moszkvában a dollárban denominált RTS index 3,53 százalékkal gyengült, ahol a Gazprom ára 5 százalékkal zuhant.
Az Egyesült Államokban a Fed tovább vergődik a likviditás megteremtése kapcsán, és a szerdai 7 milliárd dollár után tegnap 5 milliárdot pumpált a piacba, ami csak látszólag jelent többletlikviditást, hiszen a tegnapelőtti hitelnyújtás egynapos volt. Így a tegnapi kisebb összeg nettó értelemben forráselvonást jelent, pedig az intézmények 77 milliárd dollárnyi hitelt szerettek volna felvenni a Fedtől. A kedélyeket gyorsan megnyugtatni kívánó Fed egyik területi igazgatója, a St. Louis-i William Pool ugyanis közölte: a másodlagos jelzálogpiaci katasztrófa nem veszélyezteti az amerikai gazdaságot, így csak valami szerencsétlenség igazolhatna egy esetleges kamatvágást. A nyilatkozat mérsékelte a piac által esélyesnek tartott szeptemberi vagy akár korábbra várt kamatcsökkentések esélyét. Ez az első hivatalos álláspont azóta, hogy a Fed – csatlakozva az Európai Központi Bankhoz – jelentős likvid tőkét pumpált a gazdaságba, 76 milliárd dollárt áramoltatott a piacokra az elmúlt öt kereskedési napon.
A tőkepiaci mélyrepülés nyomán élesen elváltak egymástól a régiós devizák kurzusai, és ismét szembesülnünk kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy továbbra is a forint számít a legtörékenyebb devizának a visegrádi országok fizetőeszközei közül.
Bár napi szinten tapasztalható együttmozgás mind a szlovák koronával, mind a zlotyval kapcsolatban, egyhetes időtávon már jól láthatóan elválnak egymástól a chartok. A világ vezető jegybankjainak múlt csütörtöki beavatkozása óta a forint 5 százalékkal gyengült (bár a nap végére a kurzus visszakorrigált 4,34 százalékig), a szlovák és a lengyel fizetőeszköz szinte kéz a kézben 1,6-1,7 százalékkal értékelődött le az euróval szemben az elmúlt bő egy hét alatt. Nem új keletű dolog, hogy válsághelyzetben a cseh korona szembe menjen régiós társaival: a 2,75 százalékos alapkamatot tartó ország devizája ugyanis éppen ellentétesen reagál a carry trade pozíciók (alacsony költségű eszközökkel finanszírozott magas megtérülésű hitelnyújtások) zárására. Nem meglepő tehát, hogy a cseh fizetőeszköz a régió mélyrepülésével párhuzamosan 2,4 százalékot erősödött. A forintnál is érzékenyebben érintette a tőzsdeválság a török fizetőeszközt, ahol belpolitikai feszültségek is ártanak a kurzusnak. A líra a hónap eleje óta 9 százalékot esett, ebből 7,5 százalékot a múlt csütörtök óta szenvedett el, ezzel maga mögé szorította az izlandi koronát és a thaiföldi bahtot is.
A jövőt illetően már nem is mernek jóslásokba bocsátkozni az elemzők, ám a hatalmas zuhanás tükrében egyre nő egy pozitív korrekció esélye, tehát ma vagy akár a jövő hét elején a vevők is megjelenhetnek a piacokon. VG
