Kötelező kilométer alapon?

Európába is kezd begyűrűzni a pay as you drive (PAYD), azaz a fizess amennyit közlekedsz gyakorlata. Angliában 2005-ben indította a Norwich Union, egy évvel ezelőtt csatlakozott az Aviva is. A szigetországban a megcélzott szegmens kötelező biztosítás tarifáiban azóta 30-50 százalékos díjcsökkenést tapasztaltak. Franciaországban a napokban vezette be az Axa, igaz ők egyelőre csak tesztjelleggel, saját céges autóikon próbálkoznak a szokatlan módszerrel. 
A PAYD alapja, hogy az adott biztosítás összege a megtett úttal arányos, így mindenki annyit fizet, amennyit használta autóját. Működik már Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, és most már Európában is. Bár a "hagyományos" tarifálást még egyik országban sem váltotta ki teljesen, és általában csak szűk szegmensek alkalmazzák, az irány azért kezd kirajzolódni.
Bevezetése azonban bonyolult, és költséges: 2006-ban mindössze 5-6 olyan cég volt a világon,  akik az ehhez szükséges komplett technológiát képesek átadni a biztosítóknak.
Az Allianz biztosítási szakemberei kérdésünkre elmondták: a PAYD rendszer fő problémája, hogy az a kis lezárt doboz, ami folyamatosan beméri GPS-szel a jármű helyzetét, és továbbítja a központba az adatokat, meglehetősen drága. Emellett globálisan a piaci díjszint csökkenését nem szabad, hogy előidézze, mivel az okozott károk száma, és átlagos nagysága független attól, hogy van-e ilyen műszer a járművekben. A károkat mindenképp ki kell fizetni, amire a fedezetet díjakban mindenképp be kell szedni. Díjcsökkenés legfeljebb rövid távon érvényesülhet- mondják a szekértők, és hozzátszik: racionalitás sokkal inkább a jobb szegmentálásban lehet.
Szerintük ugyanis az az autós, aki vállalja hogy folyamatosan követhessék, figyeljék merre jár, mikor milyen sebességgel halad, általában megfontoltabb, óvatosabb ember, aminek lehet köze ahhoz is, hogy vezet. Emiatt  nincs kizárva,  hogy ennek a szegmensnek kedvezőbb a kockázata, ezért az átlagosnál alacsonyabb árszint tud kialakulni. A fennmaradó szegmensek díjszintje viszont emelkedik, mivel a módszer csak a kockázatot jobban követő szegmentálást eredményezi, globálisan a piaci díjszint csökkenését nem - vélik a szakértők.
Itthon a biztosításoknál egyenlőre nincs ilyen konstrukció, a járművek GPS-szel történő követése egyenlőre csak a flottakezelő, és nagyobb fuvarozással foglalkozó cégekre jellemző, főleg irányítási, és biztonsági okokból.
Hasonló kezdeményezések felé viszont már elindult a hazai biztosítási piac: igaz, ezek volumene kisebb, de jó irányba haladnak - mondja Cselovszki Zsolt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetéségének (FBAMSZ) gépjárműbiztosítási szekciójának elnöke. Mint mondja, fontos lépés volt például a motor casco esetén a téli időszakban lehetséges kockázatszűkítés: amikor a motorosok jóval kevesebbet használják járműveiket köthetnek csak lopáskárra biztosítást, ami jelentős megtakarításokkal jár. (Töréskárra nem kötelező.) Hasonló kezdeményezések vannak gépkocsik esetén is, a szakértő szerint azonban a PAYD rendszer bevezetése itthon csak akkor valósulhatna meg, ha a biztosítók a jelenleginél jóval nagyobb teret kapnának, és változnának a törvényi szabályozások. Ugyanakkor szerinte ez egy igazságosabb rendszer lenne, amire éppen ezért ügyféloldalról is lenne igény.