Listán az ország legnagyobb cégei

A legjelentősebb adózók gazdálkodásának, költségvetési kapcsolatai legfontosabb adatainak megismertetésére vállalkozik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legújabb közös kiadványa, a Top 100 2007. A szerkesztők nem titkolt célja az volt, hogy a vállalkozások megismerhessék egymás üzleti sikereit és azt a szerepet, amit az ország, az adott régió gazdasági életében betöltenek. A kiadványban a nettó árbevétel szerinti rangsorban szerepel a 100 legnagyobb magyarországi cég, a mérlegfőösszeg szerint rendezték sorba az 50 legnagyobb, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozást, valamint a régiónként megismerhető – az árbevételi adatok szerint rangsorolt – 20-20 legjelentősebb gazdálkodó.

Az APEH kiemelt adózók igazgatóságának (KAIG) adatait alapul vevő listákból érdekes megállapításokra juthatnak az olvasók. (A KAIG-hoz tartoznak azok a vállalkozások, amelyek az adóévet megelőző esztendő utolsó napján nem álltak csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük elérte a 2,2 milliárd forintot, valamint a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók.) A top 100 első ötven helyezettjétől származik a KAIG által nyilvántartott adózók összesített értékesítése nettó árbevételének 56,5, ha pedig valamennyi szereplőt megvizsgáljuk, akkor a 71,1 százaléka. Az exportban az első 50 cég 81,9 százalékkal képviselteti magát, a 100-as kör viszont 92,2 százalékát adja a KAIG-hoz tartozó vállalatok teljes kivitelének.

Az értékesítés nettó árbevételéből a 100 legnagyobb realizálta a nemzetgazdasági bevételek egyharmadát, azaz 20 ezer milliárd forintot. A top 100-as körbe tartozó vállalkozások árbevétele 2006-ban 23,2 százalékkal növekedett. Közülük négyen 500–

1000 milliárd forint közötti bevételt realizáltak, három adózó pedig 1000 milliárd felettiről adott számot. A legmagasabbat – 1873,6 milliárdot – a Mol érte el.

A gazdálkodók a megfigyelt évben összesen 2,2 munkavállalót foglalkoztattak, a top 100-as kör 279 ezer alkalmazottal működött. A bevételre vetítve ez annyit tesz, hogy a foglalkoztatotti létszám 12,6 százalékával az árbevétel 34,8 százalékát érte el a száz legnagyobb vállalat. Az egy főre jutó átlagos árbevétel ebben a körben a legmagasabb, a többi adózóénak közel négyszerese.

A jegyzett tőke 27,4 százalékával – 2391 milliárd forinttal – a 100 legnagyobb cég rendelkezett 2006-ban, s ennek fele a tíz legnagyobbnál koncentrálódik. A jegyzett tőkéből a külföldi tőke aránya országosan nem érte el az ötven százalékot (45,9), ám a top 100-nál meghaladta azt (52,7 százalék). A külföldiek által jegyzett tőke egyharmada ebben a körben jelenik meg.

A top 100 adózás előtti eredménye meghaladta az 1150 milliárd forintot, ez a teljes gazdálkodói kör által elért eredmény egyharmadát teszi ki. Vagyis a kétharmad származik a listán nem szereplő további 316 ezer vállalkozástól. A legeredményesebb cégek a kőolaj-feldolgozás, az autókereskedelem és a távközlés területéről kerültek a lista élére.

A gazdálkodók által országosan kimutatott 2006. évi 83 791 milliárd forint főösszegből a legnagyobb vállalkozások 19 százalékkal – 15 954 milliárddal – képviseltetik magukat. Az alsó határon egy kokszgyártó vállalat áll 10,8 milliárddal, a csúcson pedig – 2136 milliárdos adattal a hazai kőolaj-feldolgozás – vezető cége található.

A régiós lista első helyén nem meglepő módon Közép-Magyarország áll. A térség húsz legjobb cégének nettó árbevétele teszi ki a regionális toplistán szereplők öszszesített árbevételének csaknem a felét (44,6 százalék). Közép-Dunántúl van a második helyen egyötödös részaránnyal, míg Dél-Alföld, 3,2 százalékkal az utolsó. A rangsorban Nyugat-Dunántúl a harmadik, Észak-Magyarország a negyedik, Észak-Alföld az ötödik és Dél-Alföld a hatodik helyre került. A kiadványból kitűnik, hogy ágazati megoszlás szerint országosan a feldolgozóipar és a kereskedelem cégeinek árbevétele a legjelentősebb (33, illetve 32 százalék). Ugyanakkor a regionális listák élén állók esetében lényegesen nagyobb hányaddal (60 százalék) képviseltetik magukat a feldolgozóipari vállalatok, a kereskedelem pedig 26 százalékot tesz ki. Együttvéve ezek a társaságok lefedik a hét régió legnagyobb cégei nettó árbevételének 86 százalékát.

Egyébként minden régióra meghatározó e két ágazat szerepe, bár az arányok eltérőek. A közép- és nyugat-dunántúli térségben például 92, illetve 78 százalékos részaránnyal képviseltetik magukat a feldolgozóipari cégek, a kereskedelmiek pedig 8, illetve 14-gyel. Közép-Magyarországon 41 és 46 százalékos arányban vannak jelen ezek az ágazatok.

A kiadvány arra is rámutat, hogy néhány szektor egyáltalán nem szerepel a regionális toplistában. Ilyen például a bányászat vagy a vendéglátás. Mezőgazdasági vállalkozás pedig csak Dél-Dunántúlon került az első húsz közé. VG

Összesen 304 adatlapot küldtek ki, ebből 248-at kaptak vissza. A kiadvány szerkesztői megjegyzik: a hozzájárulási hajlandóság a régiók top 20-as körében volt a legnagyobb.

A táblázatokban az üres sorok jelzik, hol kérték az adatok bizalmas kezelését az adózók.

Összesen 304 adatlapot küldtek ki, ebből 248-at kaptak vissza. A kiadvány szerkesztői megjegyzik: a hozzájárulási hajlandóság a régiók top 20-as körében volt a legnagyobb.

A táblázatokban az üres sorok jelzik, hol kérték az adatok bizalmas kezelését az adózók.-->