Megint rekord közelben a vállalati hitelezés
Ám az alapképlet változatlan: miközben mindenki kevesebb pénzhez vagy kevésbé több pénzhez jut az egy évvel korábbihoz képest a márciusinál, a vállalatok számára továbbra is rekord közeli ütemben növelik a hitelezést a bankok.
A váratlanul erős első negyedévi euróövezeti GDP-növekedést, a beszerzőmenedzser-mutatók tanúsága szerint azóta is - habár lassabban - folytatódó növekedést, de részben a lassulást kísérő nagy inflációt is megmagyarázza az Európai Központi Bank legújabb statisztikája a pénzellátásról.
Az euróövezetben az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedésének üteme áprilisban 10,6 százalékra gyorsult a márciusi 10,1 százalékról (módosították az előző becslésben szerepelt 10,3 százalékról) és a februári 11,3 százalékról.
Az összetevők között a bankokon kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke áprilisban 14,9 százalékkal volt több a tavaly áprilisinál, alig lassult a márciusban mért, 15,0 százalékos tizenkét havi ütemhez képest, amely újabb rekord volt a februári 14,8 százalék után. A szolgáltató és a termelő vállalatokon kívül minden más területen - a korábbi irányzathoz hasonlóan a közszféra számára, a továbbá a bankok között és a lakosság számára is - tovább rosszabbodott a helyzet. A teljes M3-as pénzellátás gyorsulását az okozta, hogy a hitelezés a közszféra számára jóval kevésbé csökkent, mint márciusban, az egészében lassulva növekvő lakossági hitelezésen belül pedig a fogyasztási hitelezés szinten maradt, miközben a lakáshitelezés növekedése tovább lassult, de a többi lakossági hitelezés csökkenése viszont szintén lassult.
Ebből valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.
Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is. Idén még rosszabb a helyzet: a lakossági fogyasztás adatai még nem ismeretesek az első negyedévről, de az már igen, hogy az első három hónapban a kiskereskedelmi forgalom stagnált az euróövezetben az egy évvel azelőttihez képest: januárban 0,7 százalékkal, februárban 1,0 százalékkal nagyobb, márciusban 1,6 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél.
Ez arra is vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja, annál jobban kifogásolja a bérek emelkedését. Az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedése fokozatosan lassul a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekordjához képest, de főleg a vállalati hitelezés miatt már 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött van, messze túl az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbén, amely éves szinten elvileg 4,5 százalékos M3-as pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.
