Az állam az árfolyam-politikán keresztül segíthetné a kkv-t

A szakértők túlnyomó többsége izmos emelést, akár 50 százalékpontosat is elképzelhetőnek tartott, de a 25 pontosra letették a nagyesküt. Jóslatuk mögött a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, a tovább dráguló nemzetközi nyersanyagárak és az eurózónában kilátásba helyezett kamatemelés állt.

Simor András, a jegybank elnöke elmondta: a tartás és egy 25 bázispontos emelés közül szoros szavazáson döntöttek az előbbi javára. Úgy véli, a tanácstagok elmúlt hetekben tett nyilatkozataival, illetve a májusi határozatot követő kommentárral sem áll ellentétben a tegnapi lépés.

Ugyanis a MNB álláspontja szerint a jelenlegi monetáris kondíciók szigorúnak tekinthetők, nem utolsósorban a forint felértékelődése miatt. A piac a májusi inflációs, illetve az áprilisi béradatok nyilvánosságra hozatalát követően vette szinte biztosra, hogy a központi bank 25 bázisponttal emeli júniusban az irányadó rátát.

A monetáris tanács szerint azonban az elmúlt hónapban érkezett adatokból nem vonható le határozott következtetés, amely szerint a magyar inflációs pálya letért volna a májusi előrejelzésben felvázoltról.

A forint árfolyama a döntés előtti erősödés után átmeneti gyengüléssel reagált a kamatemelés elmaradására, majd visszatért a 240 forint/eurós szint környékére.

Az államnak – az uniós tagsággal – radikálisan lecsökkent a mozgástere olyan esetekben, mint amilyen a forint jelenlegi jelentős erősödése – mutatott rá a Világgazdaságnak a hazai kis- és középvállalati exportőrök szervezetének, a Magyar Külgazdasági Szövetségnek az elnöke. Dávid Imre leszögezte: az állam – hangsúlyozottan nemcsak a kormányzat, hanem mellette a Magyar Nemzeti Bank is – az egyedüli érdemi közvetlen eszközön, az árfolyam-politikán keresztül tudná elősegíteni a nemzeti érdekek érvényesülését, segíteni a hazai exportőr kis- és középvállalatokat.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható