A piaci elemzők többsége 25 bázispontos kamatemelést vár, de voltak olyanok is a megkérdezettek között, akik ennél szigorúbb, 50 bázispontos emelést sem tartottak kizártnak. A prognózisok mögött, az emelkedő nemzetközi nyersanyagárak, a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, illetve az eurózónában kilátásba helyezett kamatemelés állt.
A hétfői monetáris tanácsi döntést követően megoszlott a banki elemzők véleménye arról, hogy véget ért-e, vagy folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője korábban 8,75-9,0 százalékos idei alapkamat csúccsal számolt, most azonban elképzelhetőnek nevezte, hogy véget ér a szigorítás. Hozzátette: a döntésről kiadott állásfoglalás szerint az MNB kivár, megvárja az eddigi kamatemelések inflációra gyakorolt hatását, a következő inflációs és béradatot.
Az elemző szerint ugyanakkor a döntésnek az is lehet az üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja, és nem szeretné, ha a forint tovább erősödne.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a piacon - ha nem is jelentőset, de - zavart okozhat a jegybanki döntés. Szavai szerint eddig viszonylag egyértelmű volt a jegybank kommunikációja, és ezzel harmonizáló döntéseket hozott a monetáris tanács.
Ez most megszakadt, ami "hitelességi hullámvölgyet" okozhat - mondta. Török Zoltán is úgy vélte, hogy elsősorban az erős forint árfolyam "bátortalanította" el a tagok többségét. Az elemző szerint a kamatemelési ciklusnak még nincs vége, az alapkamat 9 százalékon tetőzhet.
