Hétfőre halasztották a bankmentő csomag megvitatását

Az első törvényjavaslat magáról a bankmentő csomag részleteiről szól, "a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése" címen, a második törvényjavaslat pedig az ezzel párhuzamos változtatásokat vezetné át az ez évi költségvetésen. Egy különösen lényeges változtatásról is beszámolt az előterjesztő Pénzügyminisztérium nevében Kék Mónika főosztályvezető, nevezetesen a korábbi elképzelésekkel szemben kikerült a törvényjavaslatból a 200 milliárd forintos szavatoló tőkére vonatkozó előírás. Így most az az alapfeltétel, hogy olyan magyarországi székhellyel rendelkező bank kaphatna tőkejuttatást az államtól, amely meghatározó jelentőségű a hazai pénzintézeti szektorban.

A bankmentő csomag részeként azonban az állam összességében továbbra is 300 milliárd forintot fordíthatna arra, hogy hitelintézetben tőkét emel. A javaslat szerint a magyar állam nevében a pénzügyminiszter 2009. február 28-ig teljesíthetné a különböző állami tőkeemeléseket, illetve az állam javára befolyásszerzést hajthatna végre, de ezek együttes összege maximum 300 milliárd forint lehetne. A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítéséről szóló javaslat szerint a magyar állam egyes fontos hitelintézetek forrásbevonásához állami garanciát is vállalhatna, az ilyen állami garanciák együttes összege azonban legfeljebb 1.500 milliárd forint lehetne. Feltétel az is, hogy a garanciavállalást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen javasolja, emellett az állami garancia alapjának hitelszerződésnek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak kell lennie. A hitelintézet kötelezettsége legkevesebb három hónapra, illetve legfeljebb ötéves futamidőre szólhat.

A költségvetési bizottság foglalkozott a következő évi adótörvény-javaslatokhoz beadott indítványokkal is. Az ülésen többször is előfordult, hogy a testület olyan képviselői módosító indítványt támogatott, amelynek elfogadását előzőleg a kormány nem javasolta. Így gyakorlatilag a bizottság Herényi Károly MDF-es frakcióvezető mindhárom lényeges törvénymódosító javaslatát támogatta. Elsőként azt, hogy a személyi jövedelemadó rendszerben az alsó kulcs, azaz a 18 százalék felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelkedjék, illetve hogy 20 millió forintig illetékmentessé tegyék az örökösödést. Mivel a képviselők az ülés elején indítványcsomagokat szavaztak meg, Herényi Károly azon javaslatát is támogatták, hogy az áfa mértékét 22 százalékra emeljék fel, bár az SZDSZ honatyái jelezték, hogy ezt a javaslatot később, vagyis az áfa megemelését nem fogják megszavazni. Az MDF-es honatya azon javaslata is támogatást kapott, hogy az osztalékadó mostani 25 százalékos mértékét 18 százalékra vigyék le. A bizottság támogatásáról biztosította Lendvai Ildikó (MSZP) javaslatát, amely az országgyűlési képviselők költségtérítését, illetve az önkormányzati honatyák tiszteletdíját jövedelemnek állapítaná meg, és amely után az adó mértéke 15 százalék lenne. Bár a kormány nem támogatta, a bizottság mégis egyetértett Molnár László MSZP-s és több szocialista honatya azon indítványával, amelyek a 16. életévüket már betöltött, de még 20. életévüket el nem érő és nappali tagozaton tanuló, NB 1-ben játszó élsportolók esetében az egyesületüktől kapott kalóriapénzt havi 24 ezer forintban állapítanák meg. Érdekes volt az is, hogy a testület támogatta Lakos Imre (SZDSZ) honatya javaslatát, amely lényegében a cégautó-adózásról szóló, eredetileg a kormány által javasolt adóváltoztatásokat teljes mértékben törölné a jövő évi adótörvényekből.