75 milliárd dollárba került az elhamarkodott lépés
Bryan Marsal, a Lehman Brothers-t újrastrukturáló Alvarez & Marsal (A&M) vezető elemzője szerint fölöslegesen nagy veszteséget okozott, hogy a bajba került pénzintézetet rögtön csődbe vitték.
Jelentésében Marsal úgy vélekedik, hogy a Lehman 50-75 milliárd dollárt takarított volna meg, ha a vezérigazgató nem dönti el, hogy hagyja összeomlani a céget – írja a The Times. A szakértő szerint a Lehman nem rendelkezett megfelelő tervvel a csőd tekintetében és így elpazarolta azokat a forrásokat, amelyeket a bizonytalan hitelek refinanszírozására fordíthattak volna.
Az A&M-et valóban az utolsó pillanatban, szeptember 14-én szerződtette a Lehman, amely másnap benyújtotta az amerikai történelem legnagyobb összegű csődeljárását. Dick Fuld vezérigazgató korábban hónapokig hitegette a befektetőket azzal, hogy a cég pénzügyileg stabil, miközben számtalan, szerint kedvezőtlen vásárlási ajánlatot utasított el.
Marsal belső vizsgálata szerint a vezérigazgatót így több okból is felelősség terheli a cég hatalmas bukása miatt. Marsal jelentésében leszögezi: a csődeljárást a Lehman vezetősége rendelte el anélkül, hogy követték volna a krízis elhárítására vonatkozó szabályokat.
A csődbe ment cég 200 millió dollárral tartozik a befektetőknek, de a restrukturálást követően mindössze 20 millió dollárt lesz képes visszafizetni ebből. Az A&M vizsgálata szerint a veszteség legnagyobb részének oka, hogy a meggondolatlanul benyújtott csődkérelem semmissé tett 900 ezer, partnerekkel kötött szerződést, közülük olyanokat, amelyekben a Lehman szerepelt hitelezőként. A csődeljárást követően a nyomott piacon a Lehman kevesebb mint 500 millió dollárért adta el befektetési banki üzleteit, amelyek pedig a csőd előtt 4 milliárd dolláros éves hasznot termeltek.
