Az euró átveszi a dollár szerepét?
A londoni üzleti napilap az euró piaci megjelenésének tizedik évfordulója elé időzítette a több országra kiterjedő közvélemény-kutatást. A vizsgálatból kiderül: az euróövezetben széleskörű az a lakossági vélekedés, hogy a közös európai valuta öt éven belül átveszi a legfontosabb globális fizetőeszköz szerepét a dollártól. Ezt vezető közgazdászok - ha nem is ilyen rövid időtávon - szintén valószínűsítik.
A FT néhány hónapja két amerikai közgazdaságtan-professzor, Menzie Chinn és Jeffrey Frankel elemzését idézte. A Wisconsin, illetve a Harvard egyetem két kutatója által elvégzett szimuláció azt mutatta ki, hogy az euró 10-15 éven belül átveheti a dollár tartalékvaluta-szerepét. A lap annak idején megjegyezte, hogy a lefuttatott modell még nem is a jelenlegi válságra alapult, és a mostani hitelválság könnyen felgyorsíthatja a két vezető szakértő által azonosított folyamatokat.
Egy ilyen eltolódás potenciális geopolitikai következményei "mérhetetlenek ... ha a dollár nem lesz a világ vezető nemzetközi valutája, az nem csupán azt jelenti, hogy (az Egyesült Államok) veszít politikai hatalmából, az maga lesz a hatalomvesztés".
A dollár globális szerepének potenciális hanyatlására nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
A Standard & Poor''s nemzetközi hitelminősítő már egy éve azt írta egy londoni elemzésében, hogy jóllehet a dollár továbbra is őrzi globális kulcsvaluta-státusát, az amerikai gazdaság puszta mérete miatt, de az amerikai makrohelyzet romlása és a befektetői hangulat megingása esetén a dollár még nagyobb nyomás alá kerülhet. Az S&P szerint a legrosszabb forgatókönyv - a dollár jelenlegi globális szerepének visszaszorulása - esetén kérdésessé válhat az amerikai szuverén adóskockázat jelenlegi besorolása is, amely egyelőre a létező legjobb, "AAA" szintű.
A FT lakossági felmérése szerint a spanyolok, a franciák és az olaszok hozzávetőleg kétharmada, a németek majdnem 60 százaléka, de még az amerikaiaknak is csaknem a fele egyetért azzal, hogy az euró a következő fél évtizedben felválthatja a dollárt a legfontosabb globális valuta szerepében.
Az új tagállamok euróövezeti felvétele iránti lelkesedés már nem ennyire osztatlan. Az euróbővítés Olaszországban és Franciaországban a legnépszerűbb, ahol a lakosság több mint fele pártolja további országok csatlakozását, Németországban azonban csak 41 százalékos a bővítés támogatottsága, és 49 százalék elveti az euróövezeti tagállamok számának növelését.
Kirívóan rossz ugyanakkor az euróövezeti jegybank (EKB) tevékenységének megítélése. Az olaszok és a spanyolok több mint fele, a németek 47 százaléka, a franciáknak pedig a 44 százaléka mondta azt, hogy "rossz", vagy egyenesen "rettenetes" az EKB inflációellenes teljesítménye.
A FT szerint ez "meglepőnek tűnhet", mivel - az olajárak okozta idei kiugrástól eltekintve - az euróövezeti infláció ritkán emelkedett jelentősen a jegybank meghatározásában szereplő, éves szinten "2 százalék alatti, de ahhoz közeli" cél fölé.
A lap szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az európaiak magát az euró bevezetését tartják árnövelő tényezőnek. A felmérésbe bevont spanyolok, franciák és olaszok 90 százaléka, a németek 83 százaléka gondolta legalább részben igaznak azt az állítást, hogy az euró maga gyakorol áremelő hatást.
