Változatlan maradt a román alapkamat

 A döntés nem lepte meg az elemzőket: a lej gyors év végi leértékelődése megkötötte a központi bank kezét. Október óta a lej 13 százalékot vesztett az euróval szemben. Legföljebb februárban számítanak esetleges kamatcsökkentésre Romániában. Utolsó adat szerint Romániában novemberben átlagosan 0,32 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 6,74 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben.

Októberben 1,06 százalékos volt a havi, és 7,39 százalékos a tizenkét havi infláció. Júliusban 9,04 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hároméves csúcson, azóta lassul. Noha a Román Nemzeti Bank tizenkét havi inflációs célja ez év végére 3,80 százalék - amit várhatóan decemberben sem ért el a tényszám, a bank maga is 6,7 százalékot jósolt decemberre -, az infláció fokozatos lassulása előbb-utóbb mégis lehetővé teheti, hogy a bank kamatcsökkentéssel támogassa a gazdaságot. Ezt azonban elemzők nem várták túl hamar, mert az inflációt egyelőre főleg az üzemanyagárak fékezik, és a maginfláció továbbra is nagy. A jegybank tavaly októbertől idén július végéig folyamatosan szigorított, 7,0 százalékról 10,25 százalékra emelve irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügy politikai rátát. Lépéseit a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével, következésképp az import és a folyómérleghiány rohamos bővülésével és a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolta. Azóta nem enyhített, a kezdődő nehézségek ellenére sem.

Az utóbbi egy-két hónapban külön dilemmát okoztak a banknak a román kormány bőkezű, habár nagyrészt már visszavont béremelési ajánlatai a közszférában, tekintettel a novemberben lezajlott parlamenti választásokra. A román gazdaság a vártnál gyorsabb ütemben, de kissé lassulva 9,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben. A második negyedévben 9,3 százalékos, a tavalyi harmadik negyedben 5,7 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre éves összehasonlításban. Erre az évre 4 százalék körül vannak az elemzői jóslatok a román GDP-növekedésére.