Varga Mihály a parlamentben: az MNB felszámolta Matolcsy hagyatékát és visszatért az eredeti mandátumához
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyhangúlag elfogadásra javasolta a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bank 2025. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága szerdai ülésén, amelyen a Fideszes és a KDNP-s tagok nem vettek részt. A meghallgatáson Varga Mihály az előző vezetés hagyatékáról, a jegybank legfontosabb feladatairól, a magyar gazdasági helyzetéről és a jövőbeli kamatcsökkentésekről is beszélt.
Varga Mihály jegybankelnök a 120 oldalas jelentésről szóló összefoglalójában kiemelte: vezetése óta az MNB az alapfeladatára koncentrál, ami az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis, hogy a gazdaság minél kisebb infláció mellett működjön, minél kisebb infláció legyen az, amelyik az emberek jövedelmét, vagyonát és más eszközeit érinti.
Ez volt a legfontosabb feladatunk, ez törvényi kötelezettségünk is, emellett
arra kívántunk koncentrálni, hogy az árfolyam stabilizálásával és a tartalékok növelésével tegyük ütőképessé a monetáris politikát
– fogalmazott.
Az infláció a tavaly év eleji 5,5 százalékos szintről 2025. decemberre a 3,3 százalékra, a jegybanki toleranciasáv közelébe csökkent, majd idén év elején 2,1 százalékra a kedvező tendencia folytatódásával. Ez részben az erősebb árfolyamnak is köszönhető, illetve annak, hogy az év eleji átárazások mértéke 25 éve nem volt ilyen alacsony – mondta a jegybank első embere.
Soha ilyen magas nem volt a tartalék mint most
Kitért arra: nem hisz abban, hogy hosszú távon egy gazdaságot csak leértékeléssel, gyenge valutával, gyenge árfolyammal lehet versenyképessé tenni. Ez átmenetileg okozhat sikereket, de hosszú távon versenyképessé biztosan nem tesz egy gazdaságot. Ezért is az árfolyam nem közvetlen célja a monetáris politikának, nincs árfolyamcélja a jegybanknak – szögezte le.
Az ország devizatartalékáról elmondta: 2024 végén 44 milliárd euró volt, jelenleg 61 milliárd euró fölötti. Arra törekedtek, hogy ezt a tartalékot építsék, mert ez a befektetők számára eligazítást ad egy ország működőképességéről, vagy éppen gyenge pontjairól.
Történelmileg soha ilyen magas nem volt a tartalék mint most
– mondta Varga Mihály, majd megjegyezte: 110 tonna aranytartalékkal rendelkezik az ország, ami a biztonságot szolgálja.
Az MNB vezetője beszámolt arról is, hogy 2025-ben a bankrendszer nem csak megőrizte, hanem meg is erősítette a stabilitását. A bankok tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20 százalékon állt, ami erős tőkehelyzetet jelent, bőven a szabályozói elvárások feletti tartalékkal rendelkezik. Tavaly 1065 intézmény felügyeletét látta el az MNB – mondta el Varga Mihály.
Varga Mihály elárulta, mikor jöhet újabb kamatcsökkentés
A jegybank vezetője meghallgatásán azt is kiemelte, hogy a korábbi időszakkal ellentétben az MNB a fő feladatára koncentrál, a tavalyi és az idei évben ennek érdekében határozott lépéseket tettek.
Felszámolták a korábbi vezetés hagyatékát, a bank a jogszabályban rögzített klasszikus jegybanki mandátumának végrehajtásához tért vissza.
Az alapítványokat átadták egy olyan menedzsmentnek, amely az alapítványi kör vagyonmentésével foglalkozik most. A székház-ügyben feljelentést tettek, valamint polgári peres eljárást is indítottak annak érdekében, hogy az igazukat a kivitelezővel szemben érvényesíteni tudják – ismertette.
Kérdésre válaszolva az MNB elnöke közölte, hogy látnak teret a banki költségek további csökkentésére, a szabályozói oldalról olcsóbb számlavezetési és hitelezési költségekre törekednek. Kamatcsökkentésre vonatkozó felvetésre elmondta: az előretekintő árazások alapján a nyári kamatcsökkentési ciklust követően a szeptemberben elkészülő Inflációs jelentés alapján döntenek a folytatásról.
