Újabb csapás a gazdáknak: egyik kezével ad, a másikkal elvesz az Európai Unió – nem enyhül a műtrágya körüli feszültség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúlius elejétől tovább emelkedett az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező nitrogénműtrágyák vámterhe az Európai Unióban. A tavaly elfogadott menetrend alapján a tisztán nitrogéntartalmú termékekre a 6,5 százalékos értékvám mellett már tonnánként 60 eurós, más, összetettebb műtrágya típusokra pedig tonnánként 70 eurós pótlólagos vámot kell fizetni. Mindezt egy olyan piaci környezetben, ahol az uniós nitrogénműtrágya-árak 2026 áprilisára mintegy 40 százalékkal emelkedtek a 2025 decemberi szinthez képest, és nagyjából 70 százalékkal haladták meg a 2024-es átlagot.
A korábbi időszakban ezek az összegek még 40, illetve 45 eurót tettek ki tonnánként. A vámteher 2027 júliusában újabb lépcsővel nő: a két termékkör esetében tonnánként 80, illetve 95 euróra emelkedik. A jelenlegi szabályozás végső célja, hogy 2028-tól gyakorlatilag kiszorítsa az orosz és fehérorosz műtrágyát az uniós piacról, amikor a pótlólagos teher elérheti a 315, illetve 430 eurót tonnánként.
Brüsszel a lépést azzal indokolja, hogy
- csökkenteni kívánja az unió függőségét az orosz és fehérorosz szállításoktól,
- vissza akarja fogni az orosz háborús gazdaság bevételeit,
- valamint ösztönözné az európai műtrágyagyártást és az importforrások diverzifikálását.
Az intézkedés az ásványi és vegyi nitrogénműtrágyák mellett több, nitrogént, foszfort vagy káliumot tartalmazó összetett terméket is érint.
Műtrágya: két, egymással ellentétes cél között lavíroz az unió
Az Európai Unió ugyanakkor érzékeli, hogy a vámok rövid távon tovább növelhetik a gazdák költségeit. Ezért májusban egy évre felfüggesztette több, más harmadik országokból érkező műtrágya normál vámtarifáját. A könnyítés azonban kifejezetten nem vonatkozik az orosz és a fehérorosz árura.
A vámfelfüggesztés elsősorban az ammóniát, a karbamidot és egyes nitrogénalapú műtrágyákat érinti. Az Európai Bizottság számítása szerint az intézkedés mintegy 60 millió euró importvám megfizetésétől mentesítheti az európai gazdálkodókat és műtrágyagyártókat. A kedvezmény mennyiségi korláthoz kötött, hogy az olcsóbb import ne sodorja veszélybe az uniós gyártókat.
A két intézkedés jól mutatja az uniós politika dilemmáját. Brüsszel egyszerre próbálja megszüntetni az orosz függőséget, életben tartani az európai műtrágyaipart, valamint megakadályozni, hogy az inputanyagok további drágulása visszafogja a mezőgazdasági termelést. Ez eddig kevésbbé sikerült, a műtrágyaárak miatt az uniós politika egyelőre főként a gazdákon csapodik le.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az unió a felhasznált nitrogénműtrágyák mintegy 30 százalékát, a foszfáttartalmú termékeknek pedig hozzávetőleg 70 százalékát importból szerzi be. A műtrágya a gazdaságok termelési költségeinek akár 16 százalékát is adhatja.
A gazdaák a magas árak miatt elhalasztják a vásárlásokat
A műtrágyapiacon nem pusztán a vámok okoznak drágulást. A közel-keleti konfliktus, az energiaszállítások körüli bizonytalanság és a földgáz árának emelkedése az elmúlt hónapokban ismét felhajtotta a nitrogénműtrágyák világpiaci árát.
A földgáz a nitrogénműtrágya-gyártás legfontosabb alapanyaga és energiaforrása, ezért az árának változása gyorsan megjelenik az ammónia, a karbamid és más termékek árában. Az ellátási bizonytalanságot fokozta a Hormuzi-szoros körüli feszültség is, mivel ezen a térségen keresztül halad a világ műtrágya-kereskedelmének jelentős része.
A piac feszültségét jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója, a norvég Yara második negyedéves kiszállításai 17 százalékkal csökkentek. A vállalat szerint a gazdálkodók a magas nitrogénárak miatt elhalasztották vásárlásaikat, és csak a közvetlenül szükséges mennyiségeket szerezték be. Júliusban ugyan ismét élénkült a kereslet, de továbbra sem világos, hogy pusztán késleltetett beszerzésekről vagy tartós keresletcsökkenésről van-e szó.
A vásárlások visszafogása rövid távon javíthatja a gazdaságok pénzügyi helyzetét, hosszabb távon azonban kockázatos. A csökkentett műtrágya-felhasználás gyengébb termésátlagokhoz, romló minőséghez és végső soron magasabb élelmiszerárakhoz vezethet.
A Copa-Cogeca szerint műtrágyaválság felé tart Európa
A legnagyobb uniós gazdaérdekképviselet, a Copa-Cogeca élesen bírálta az uniós intézkedések összhatását. Az európai gazdálkodókat és agrárszövetkezeteket képviselő szervezet szerint az uniós műtrágyapiacot egyszerre terhelik a behozatali vámok, a piacvédelmi intézkedések, a magas energiaárak és a karbonvámként ismert CBAM költségei.
Az érdekképviselet számítása szerint önmagában a műtrágyákra alkalmazott karbonhatár-kiigazítási mechanizmus 2026-ban mintegy 820 millió euró többletköltséget okozhat az európai gazdálkodóknak. A Copa-Cogeca arra figyelmeztetett, hogy az ágazat „műtrágyafal” felé tart, miközben az uniós döntéshozatal késlekedik a rövid távon is érezhető könnyítésekkel.
A szervezet szerint az európai gazdák már jelenleg is a világ legmagasabb műtrágyaárai közé tartozó árakkal szembesülnek. Álláspontjuk szerint az importtermékekre kivetett vámok és antidömping-intézkedések évente több mint egymilliárd euróval növelik az uniós mezőgazdaság költségeit.
Az érdekképviselet nem vitatja az orosz függőség csökkentésének szükségességét, de azt kifogásolja, hogy a kereskedelempolitikai intézkedések költségeit jórészt a termelők viselik. A Copa-Cogeca ezért átmeneti mentességeket, átláthatóbb műtrágyapiaci információkat és a 2027-es gazdálkodási szezonra vonatkozó ellátásbiztonsági garanciákat sürget.
Magyarország közel 16,7 millió eurót kaphat
Az Európai Bizottság július 17-én 540 millió eurós rendkívüli támogatási csomagot jelentett be a műtrágya- és energiaköltségek emelkedése miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók számára. Magyarország számára 16,6849 millió eurós, vagyis hozzávetőleg 6,5–6,7 milliárd forintos keretet különítettek el.
A támogatást a tagállamoknak elsősorban azokhoz az ágazatokhoz és gazdaságokhoz kell eljuttatniuk, amelyeket a műtrágya- és energiaárak növekedése a legsúlyosabban érintett. Az uniós szabályok lehetőséget adhatnak nemzeti kiegészítő támogatás biztosítására is.
Az Európai Parlament emellett jóváhagyta, hogy a gazdák likviditási támogatást kaphassanak a műtrágyaköltségek növekményének akár 80 százalékára, valamint hogy a tagállamok a közvetlen támogatások előlegét 70-ről 75 százalékra emelhessék. A jogszabály végleges hatálybalépéséhez azonban még tanácsi elfogadásra és hivatalos kihirdetésre van szükség.
A támogatási csomagok enyhíthetik a gazdák rövid távú likviditási nehézségeit, de a műtrágyapiac alapvető problémáját nem oldják meg.
Az európai termelők továbbra is drága energiával, növekvő szabályozási terhekkel és kiszámíthatatlan világpiaci ellátással szembesülnek.
A júliusi vámemelés ezért különösen kedvezőtlen pillanatban érkezett.Az uniós intézkedések visszásságát nemcsak a gazdálkodók, hanem a csökkenő terméshozamokon és a magasabb élelmiszerárakon keresztül a fogyasztók is megfizethetik.
