Az utóbbi években megszokott 1000-1300 forintos kifizetéshez képest a tavalyi üzleti évre 2300 forintos kifizetésre kerülhet sor, ha a közgyűlés is rábólint az újabb 1000 forintos osztalékra (márciusban már kiosztottak 1300 forintot).
A jelentős, 230 százalékos részvényenkénti kifizetést a hazai piacon elért jó árbevétel mellett a szeszesitalok külföldi eladásainak felfutása segítette, utóbbi azért kérdő jeleket is von maga után. Nem biztos, hogy a válság közepette a külpiacok stabilitására továbbra is lehet számítani, ezért érdekes, hogy a tőkeképzés helyett az igazgatóság inkább szétosztaná a profit jelentős részét.
Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője szerint pozitív hír a befektetők számára a megnövelt különösen annak fényében, hogy az osztalék nagysága, az osztalékfizetés mértékének emelése mindig egyfajta jelzés, üzenet a menedzsment részéről a befektetők felé. Az előző évekhez képest jelentősen megemelt osztalék így egyértelműen pozitív üzenet.
A 16,5 százalékos osztalék hozam kiemelkedő a régióban, még a távközlési szektor és a gyógyszeripar sem volt képes ilyen bőkezűségre, igaz ott a rendkívüli árfolyamesés növelte kétszámjegyűre az osztalékhozamot. A Zwackot egyébként is osztalékfizető kispapírnak tartják a piacon, így valamelyest érthető a lépés a befektetők megnyerésére – teszi hozzá az elemző.
Érdekesség, hogy az összes kifizetés 4,680 milliárd és 500 ezer forint, míg a tavalyi évet 3,62 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárta a Zwack (magyar számviteli szabályok szerint). Az adózott nyeresége 2,87 milliárd forint volt tavaly.
A nemzetközi pénzügyi jelentés szerint a nem auditált eredmény-kimutatás alapján a társaság bruttó árbevétele 0,43 százalékkal nőtt 30,362 milliárd forintra. A jövedéki adóval csökkentett nettó értékesítés 20,015 milliárd forint volt , ami 1,20 százalékos növekedés, míg az árbevétel 19,3 százalékkal nőtt 1, 468 milliárd forintra.
A Zwack árfolyama tegnap 0,83 százalékos emelkedést követően 13 915 forinton zárt, amely az elmúlt egy év rekord árfolyamától (16 140 forint) közel 14 százalékkal marad el (a legalacsonyabb szint 10 010 forint volt).
Kevés magyar társaság büszkélkedhet ilyen magas osztalék fizetési aránnyal. A tőzsdei legek közül az OTP és a Mol osztalék fizetés nélkül zárja a tavalyi évet, míg a Magyar Telekom 100 forintos névértékű részvényei után 74 forintot fizet.
A Magyar Telekom montenegrói leányvállalata, a Crnogorski Telekom AD éves rendes közgyűlése a 2008. üzleti év után mintegy 2,8 milliárd, a macedón leány, a Makedonski Telekom AD 29,7 milliárd forint összegű osztalék kizetéséről határozott.
A Richter Gedeon Zrt. tulajdonosai pedig a tavalyi hozam 2,8 százalékát osztják ki egymás között, ami a gyakorlatban 590 forintos részvényenkénti osztalékfizetést jelent az 1000 forintos névértékű gyógyszeripari papírok után. A gyógyszergyártók bőkezűségét erősíti az Egis Gyógyszeripari Nyrt, amely szerdától kezdte kifizetni a 120 forintos osztalékot az előző üzleti év eredménye után.
Nem fizet viszont osztalékot az FHB és a papíronkénti 10 forintos kifizetési javaslat leszavazása után a BIF sem. A kivételesnek számító osztalék papírok közül az Állami Nyomda 53 forintos osztalékot fizet, illetve a TVK június 3-tól fizeti ki a részvényenkénti 82 forintot. A szabály alóli kivételt még az energiaszolgáltatók körében találjuk: a tízezer forintos névértékű papírokra az Émásznál 1800 forintot, míg az Elműnél 2100 forintot fizetnek. Szépen fizet a Magyar Posta is, amely a 2008-as eredménye után 4,5 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonos magyar államnak (fennállása óta nem fizetett ilyen sokat).
