Tekintettel arra, hogy a meglévő hitelállományt már nem tudja érinti a változtatási javaslata, viszont a változások szigorítására a korábbi időszakban felvett hitelek szinte bebetonozódnak, a hitelkiváltás, mint lehetőség egy kedvezőbb hitelre, sok esetben szinte lehetetlenné válik. Ennek elkerülésére a Magyar Hitelszövetség és a Banki Károsultjainak Egyesülete azt javasolja, hogy azokban az esetekben, amikor át kell szerződtetni az ügyfelet egy másik konstrukcióra, például fizetési könnyítés érdekében, vagy többlethitelt nem eredményező hitelkiváltás történik, a hitelintézeteknek meg kell adni az egyedi kockázatkezelés és a fedezet terhelhetőségére vonatkozó szabadságot. Devizában nyilvántartott hitelek kiváltása esetén az új hitel folyósítását csak a régi hitel devizanemében legyen lehetőség megtenni, ezzel elkerülhetőek azok az árfolyamváltozásból adódó terhek, amelyek az adósokat terhelik, és a hitellezáráshoz saját forrást igényelnek – fogalmaz a közlemény.
A jövedelmek terhelhetőségénél előtérbe kell helyezni egy meghatározott megélhetési költséget, és a törlesztő-részletek arányát a szabad jövedelmekhez kell igazítani. A megélhetési költségek megállapításához általánosan is elfogadható a KSH által közzétett érték – szól a közlemény. Ebben az esetben a jövedelmek terhelhetőségére forint hitelek esetében 90 százalékot, míg devizahitelek esetében 70 százalékot javasolnak. Módosításaikat a lakáscélú hitelek vonatkozásaiban tették meg, a fogyasztási típusú jelzáloghitelek esetében a jelenlegi hitelezési politika már óvatosnak mondható, fontos azonban kijelenteni, hogy a nem kötött felhasználási célú jelzáloghitelezésben a jövedelmek megléte lehet csak elfogadható – áll a közleményben.
A fedezetek terhelhetőségével kapcsolatban a lakáscélú hitelek esetében mint a forint, úgy a devizahitelek esetében is 10 százalékos hitel-fedezetarány emelését tartanának célszerűnek. A fogyasztási típusú jelzáloghitelek esetében, ha a hitelt nyújtó nem pénzügyi vállalkozás, a devizahiteleknél 10 százalékos hitel-fedezetarány emelést javasolnak.
„A fentiekből is látható, hogy fontosnak tartjuk megkülönböztetni a lakáscélú és a fogyasztási jelzálogtípusú hiteleket, eltérő kockázatuk és az általuk megvalósított gazdasági haszon miatt is eltérő szabályozásra van esetükben szükség” - fogalmaznak.
„Nem mehetünk el szó nélkül olyan - és általunk rendkívül károsnak ítélt - pénzügyi vállalkozások hitelezési tevékenysége mellett, amely vállalkozások szabályozás nélkülözhetetlen, és ezt a javaslat sajnálatos módon nem érinti” – áll a közleményben. Véleményük szerint ezek a vállalkozások csak olyan hitelkihelyezést folytathatnának, amelyek megegyeznek az őket finanszírozó kereskedelmi bank gyakorlatával. A vételi jog biztosítása melletti hitelkihelyezést lakáscélú ingatlanfedezet mellett meg kell tiltani, a felelős hitelezés ösztönzéséhez ez a korlátozás is szorosan hozzátartozik.
