Jelenleg 1,25 százalékos a benchmark mutató, a Bloomberg elemzői konszenzusa a kamatszint 1,50 százalékra történő emelését valószínűsíti, de vannak olyan elemzői hangok is, amelyek az 50 bázispontos növelést jósolják: 1,75 százalékra.
A monetáris szigorításra az várható megugrása miatt van már most szükség. A kőolaj ár emelkedése – az energiahordozó jegyzése a hét elején érintette a 82 dolláros szintet - begyűrűzik a nyersanyag kitermelésre alapuló gazdaságba: a múlt hónapban 2,4 százalékra pörgött a pénzromlás üteme, közel a jegybanki célhoz, amely 2,5 százalék.
Néhány elemző arra számít, hogy lassú és óvatos lesz a jegybank a következő hónapokban, ugyanis a nyersanyag exporttól független szektorok még nem tértek magukhoz a válságból, és az erős korona gátolja a növekedés beindulását. Erik Bruce, a Nordea Bank szakértője úgy látja, hogy 25 bázispontos emeléseket hajt majd végre az oslói monetáris központ az elkövetkező 12 hónapban, amíg 2,75 százalékra emelkedik az alapráta. Ennél meredekebb növelést jósol Sunil Kapadia, az UBS szakértője, aki úgy látja: a norvég kamatszint jövő év végére akár 4 százalékra is emelkedhet, ugyanis a nyitott gazdaság egyre inkább inflációs nyomás alá kerülhet.
Mindenesetre a korona erősödése határt szab a kamatemelésnek: a norvég fizetőeszköz teljesített a második legjobban a Bloombergen vezetett devizák közül a nyár óta: a korona 8 százalékot erősödött június óta, ennél nagyobb mértékű emelkedést csak az újzélandi dollár könyvelhetett el. Az árfolyam jelenleg 8,3750-ös szinten mozog az euróval szemben.
Nem a norvég jegybank az első, amely monetáris szigorítással kezd védekezni a pénzromlás ellen: a nyáron az izraeli központi bank is likviditás csökkentő intézkedés keretében negyed százalékponttal megemelte az irányadó rátát, míg októberben az ausztrál nemzeti bank növelte az ország alapkamatát 25 bázisponttal.
