Pénz- és tőkepiac

Drasztikusan csökkent az újonnan folyósított lakáshitelek aránya

Jelentősen csökkent az újonnan felvett lakáscélú hitelek állománya az idén az első 9 hónapban az országban, a lakáshitelek piaca 58 százalékkal esett vissza. Míg tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege 268 milliárd forintot tett ki - mondta Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary Nyrt. lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

Kifejtette: szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult az idén. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.

Sztanó Imre ismertette: a lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6.500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7.400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt. 



Kifejtette: az Ersténél tavaly szeptember végéig a lakossági betétek összege 412 milliárd forinton állt, idén a 9. hónap végéig 565 milliárd forintra emelkedett az állomány, ami 37,1 százalékos növekedés. Ezzel az Erste piaci részesedése a magyarországi lakossági betétek területén 6,2 százalékról 7,6 százalékra nőtt.

A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6.879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7.817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik - mutatott rá Sztanó Imre.

Elmondta: az Ersténél tavaly a harmadik negyedév végén nagyjából 800 milliárd forintra rúgott a lakossági hitelállomány, míg idén szeptember végéig a lakossági kölcsönök mintegy 1.000 milliárd forintot tettek ki a banknál. Ez 25 százalékos emelkedés, ami azt jelenti, hogy az Erste teljesítménye majdnem kétszerese a magyar piac bővülésének. 

A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben - mondta a vezérigazgató-helyettes. 

Aláhúzta: a bankoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hitelportfóliójuk minőségének változására, arra, hogy az egyes kölcsönfelvevő csoportok hogyan viselkednek az esetleg megemelkedő törlesztő részletek hatására, illetve, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőknek milyen új megoldásokat nyújthatnak. 

Sztanó Imre kiemelte: az állami mentőcsomag mellett az Erste kidolgozta saját "mentő programját" is. A bank olyan összetett megoldást kínál a bajba jutott ügyfeleknek, amelyek közül a törlesztési nehézségekkel küzdők a számukra legkedvezőbb könnyítést választhatják. 

Sztanó Imre kiemelte: egy kereskedelmi banknak - és így az Erstének - sem érdeke, hogy a törlesztő részleteket ne fizessék a bajba jutott ügyfelek, ezért olyan megoldásokat vezettek be, amelyek egyebek között a futamidő meghosszabbításával, csökkentett összegű fix törlesztő részletek bevezetésével, illetve a türelmi idő megnyújtásával segíthetnek a gondokkal küzdő ügyfeleknek. 

Az Erste bevezetett egy úgynevezett törlesztési védelem biztosítást is: ha ezt az ügyfél megköti, és a lakáscélú hitelek visszafizetése során esetleg elveszíti az állását, egy ideig a biztosító fizeti helyette a törlesztést. Ez a konstrukció igen népszerű az ügyfelek körében - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Az Erste Bank egy olyan megoldást is kidolgozott a hitelkártyás ügyfeleinek, amelynek révén vásárlásaikkal is csökkenthetik a törlesztést. Ez a konstrukció úgy működik, hogy minden 3 ezer forint feletti költés esetén 100 forintot jóváírnak az ügyfél jelzáloghitel törlesztési számláján. Ha pedig valamely ügyfél az Erste Banknál vezetett lakossági bankszámlájára utaltatta a munkabérét, de közben elveszítette az állását, a bank egy éven keresztül nem számítja fel a folyószámlához kapcsolódó számlavezetési díjat - emelte ki. 

Sztanó Imre hozzátette: az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott. 

Sztanó Imre végezetül kifejtette: az Erste Bank, akárcsak a hazai pénzpiac többi szereplője, csökkentette a hitelfedezeti mutató, az LTV arányát, vagyis a hitelek összegét a fedezetül felajánlott ingatlanértékhez képest. Ez most az Erste esetében hiteltípusonként különbözik ugyan, de a portfólió átlagában 60-70 százalékos értéket mutat.

Erste Sztanó Imre lakáshitel folyósított hitel hitel
Kapcsolódó cikkek