Harmadolódó lízingpiac

Nagyjából kétharmadával esett vissza a hazai lízingpiac az első három negyedévben, hiszen a cégek által finanszírozott eszközök értéke 2009 harmadik negyedévének végén mindössze 323,7 milliárd forintot ért el – hangzott el a Magyar Lízingszövetség által szervezett tegnapi sajtótájékoztatón. Jelentős változás – közölte Hordós Zoltán, a szervezet elnöke – az utolsó negyedben sem várható, a lízingszövetség nagyjából 450-470 milliárdos kötésállománnyal számol a 2008-as 1200 milliárd forinthoz képest.

Ezzel együtt már látszanak biztató jelek: Hordós Zoltán szerint bár a szerződések száma továbbra is csökken, ez a mérséklődés az előző év azonos időszakához képest már csak 65 százalékos, holott fél évkor még

74 százalékos visszaesést regisztráltak. (Az európai lízingszövetség, a Leaseurope adatai szerint a magyarországi piacon jelentkező csökkenés jóval magasabb, mint a 36 százalékos nyugat-európai átlag, ám a 70 százalék feletti romániai és ukrán számoknál még mindig kedvezőbb.)

Ha a lízingcégek üzletmenete nem is, de a szövetség érdek-képviseleti munkája nagyon sikeresnek bizonyult 2009-ben, hiszen számos olyan jogszabályváltozás történt és várható, amely kedvező a piaci szereplők és az ügyfelek szempontjából. Ezek közül Lévai Gábor, a lízingszövetség főtitkára többek között megemlítette a második vagyonszerzési illeték eltörlését az ingatlanvisszlízingnél, illetve azt, hogy az értékvesztés adóalap-csökkentő tétellé vált a pénzügyi vállalkozások – így a lízingcégek – számára is. Érezhető mértékben érinti majd a piaci szereplőket az ügynökökre vonatkozó törvény várható megalkotása, amely áttételesen bár, de szintén csökkenti a lízingcégek kockázatait. A Magyar Nemzeti Bank devizahitelezésre vonatkozó javaslatain ugyanakkor a szövetség álláspontja szerint még csiszolni kell, hiszen az jelenlegi formájában a mostani, töredékére csökkent piacot is megfelezhetné.

Az egyes területek közül a legnagyobb visszaesést az ingatlan- és a gépjármű-finanszírozás szenvedte el: előbbinek 75, utóbbinak 69 százalékos csökkenést kellett elkönyvelni az első három negyedévben. A gépjármű-finanszírozás kapcsán ugyanakkor Lévai Gábor megjegyezte: a nehézségek ellenére egyáltalán nincs szó arról, hogy az idén megtöbbszöröződött volna a viszszavett járművek száma a piacon. Az elmúlt három évben ugyanis átlagosan 15 ezer járművet vettek vissza a finanszírozó cégek, és ehhez a mennyiséghez képest az idén 20-25 százalékos bővülés várható. Ennek az az oka, hogy maguk a finanszírozók is igyekeznek megakadályozni, hogy a szerződések eljussanak a felmondás stádiumáig – hiszen a visszavett autó gyakorlatilag biztos veszteséget jelent –, és amíg lehet, élnek az ismert átütemezési eszközökkel.

A gyenge értékesítési adatok ellenére Hordós Zoltán szerint megállni látszik a szereplők kivonulása az egyes értékesítési szegmensekből. A lízingcégek csődjétől pedig – szögezte le – egyáltalán nem kell tartani, hiszen a hazai piaci szereplők 90 százaléka banki hátterű vállalkozás, és a szektort stabil pénzügyi helyzet jellemzi. Ennek megfelelően, ha netán történik is újabb kivonulás a piacról, az mindenképpen üzleti döntés és nem a kényszerhelyzet következménye lesz. VG