Ez egyebek között azoknak is járt, akik 2006. augusztus 31-e előtt befektetési alapokat vásároltak egészen addig, amíg vissza nem váltották a befektetési jegyeiket. Most azonban – legalábbis bizonyos esetekben – fordulhat a kocka.
Az szja-törvény szerint ugyanis a jövőben az a művelet, amikor egy befektetési alap átalakul vagy beolvad egy másikba, egyúttal a befektetési jegyek visszaváltásának is minősül. Így viszont hiába marad a befektető pénze ugyanabban az alapban, a konstrukció átalakulása után elért hozamokra már 20 százalékos kamatadót kell fizetnie.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) – érthetően – nem örül ennek. „Nem tartom jogosnak, hogy arra a befektetőre, aki tartja a pénzét egy alapban, ilyen helyzetben kamatadót vessenek ki” – mondta lapunknak Temmel András, a szövetség főtitkára. Az átalakulás egyébként főleg a zárt végű alapokat érintheti.
A hosszabb távú kamatadó-mentességre bazírozva számos alapkezelő indított 2006 nyarán többéves lejáratú, zárt végű befektetési alapokat. Ezek közül ugyan a legtöbb mára már le is járt, de sok konstrukció nem szűnt meg, hanem nyílt végű alappá alakulva folytatta a működését. Ennek köszönhető egyebek között az is, hogy a garantált konstrukciók közül a nyílt végűek állománya az idén megduplázódott. Az átalakulásoknak egyébként részben az is volt az oka, hogy azoknak a befektetőknek, akik nem váltották vissza a befektetési jegyeiket, továbbra is biztosíthassák az alapkezelők a nullaszázalékos kamatadókulcsot.
