Veszélyes algoritmusok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az emberi beavatkozás nélkül zajló adásvétel jelentősen növeli a piac likviditását, ugyanakkor a kritikusok szerint komoly kockázatokat is rejt. Egyrészt nagyságrendekkel megnőtt a számítógépes hibák veszélye; John Jacobs, a Lime Brokerage igazgatójának szavaival „fennáll a dominócsődök lehetősége”. A másik kockázat pedig az, hogy a megfelelő számítástechnikai háttérrel rendelkező befektetők teljesen kiszoríthatják a piacról lassabb versenytársaikat. Korántsem tűnik alaptalannak ez a feltevés, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban működő 2000 befektetési cég 0,2 százaléka foglalkozik algoritmikus kereskedéssel, ám tavaly egyes becslések szerint ők bonyolították le a tőzsdei forgalom 73 százalékát.
Ez utóbbi aggályt fogalmazta meg nemrég az amerikai képviselőház néhány tagja is, akik szerint az algoritmikus kereskedés „a Wall Street pozícióit erősíti az egyéni befektetők rovására” – idézi a Bloomberg. A felvetés nyomán az amerikai tőkepiaci felügyelet átfogó vizsgálatot kezdett, feltéve egyebek mellett azt a kérdést, hogy vajon „az algoritmikus kereskedéssel járó óriási sebesség és adatforgalom nem veszélyezteti-e a kereskedési platformok integritását”. A Fed-hálózat egyik tagja, a chicagói központi bank februárban kiadott állásfoglalásában úgy fogalmazott: „A magas fordulatszámú kereskedés a hagyományos, parketten vagy képernyőkön keresztül zajló forgalomnál sokkal nagyobb hibákat és veszteségeket okozhat.” Az Európai Bizottság szintén vizsgálja az algoritmikus tőzsdézés veszélyeit, és Paul Myners brit pénzügyi államtitkár is jelezte: szeretné áttekinteni a helyzetet.
A hatósági figyelmet az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került fiaskók is indokolják – mutat rá a Financial Times. A New York-i értéktőzsde fegyelmi bizottsága januárban megbírságolta a Credit Suisse-t egy három évvel korábbi eset miatt, amikor a bankszoftver százezerszám küldött egymást kioltó téves megbízásokat a börze szerverére, lelassítva ezzel a kereskedést. Ha az efféle esetek megismétlődnek, akkor az egész rendszer lefagyhat. Tavaly novemberben valószínűleg ez történt a Londoni Értéktőzsdén (LSE); a kereskedési rendszer három órára leállt, állítólag „kapcsolódási problémák” miatt. Néhány héttel ezelőtt pedig az UBS számítógépe tévedésből öt nagyságrenddel nagyobb – 31 milliárd dolláros – megbízást adott le annál, mint ami indokolt volt.
A tőzsdék költséges technológiai fejlesztésekkel, újabb és újabb szuperszerverek üzembe helyezésével igyekeznek kezelni a növekvő adatforgalmat, ugyanakkor a szabályozáson is sok múlik. Sang Lee, az Aite Group nevű tanácsadó cég ügyvezető partnere olyan „magatartási korlátozásokat” szorgalmaz, mint például a tranzakciók lebonyolításának minimális időintervallumhoz kötése. Ha a kereskedési központoknak legalább néhány ezred másodpercig nyitva kellene hagyniuk az ajánlatokat, az máris jelentősen szűkítené az algoritmikus tőzsdézés mozgásterét – jelenleg ugyanis a másodperc 0,0003 része alatt lehet megkötni és visszaigazolni egy ügyletet. David Wright, az Európai Bizottság illetékes főigazgató-helyettese ugyanakkor óvatosságra int a technológia „megregulázásával” kapcsolatban; szerinte reálisabb az a megközelítés, ha a piac integritása és a verseny tisztasága felől közelítenek a hatóságok. TG
Kódot lopott a programozó
Megkezdődött New Yorkban annak a programozónak a pere, aki a vád szerint ellopta és később új munkaadójának átadta a Goldman Sachs algoritmikus kereskedési platformjának kódjait.Sergey Aleynikov – aki akár 25 év börtönt is kaphat – tavaly június 5-ig dolgozott a befektetési banknál, majd átigazolt a Teza Technologies nevű, algoritmikus kereskedéssel foglalkozó új vállalkozáshoz.
Sergey Aleynikov – aki akár 25 év börtönt is kaphat – tavaly június 5-ig dolgozott a befektetési banknál, majd átigazolt a Teza Technologies nevű, algoritmikus kereskedéssel foglalkozó új vállalkozáshoz.-->
