A brit és a német felügyelet is vizsgálatot indít a Goldman Sachs ellen

A Goldman Sachs 2007-ben - még a globális hitelválság elhatalmasodása előtt - olyan származékos befektetési eszközt értékpapírosított és forgalmazott (Collateralized Debt Obligation, CDO), amelynek fedezetéül kétséges hitelképességű, azaz szalonképes kifejezéssel élve "nem elsőrendű" (subprime) adósok által felvett jelzálogkölcsönök banki jelzáloglevelei szolgáltak.

A SEC vádja szerint a Goldman Sachs az egyébként teljes mértékben legális származékos befektetési eszközöket csalárd módon forgalmazta, információkat hallgatott el ügyfelei elől és félrevezető tájékoztatást adott azok kilátásait illetően. A SEC szerint a Goldman több mint egymilliárd dolláros kárt okozott ezzel ügyfeleinek, miközben magas jutalékot húzott a megbízások után.

A vád szerint a Goldman Sachs elhallgatta a befektetői előtt azt az érdekkonfliktust, amit az "Abacus" CDO befektetési eszköz fedezeti portfoliójának összeállításában közvetett szerepet játszó Paulson & Co kockázati befektetési alap által a papírok értékvesztésére felvett pozíció miatt alakult ki.

A komplikált befektetési eszköz vásárlói közé tartozott az állami pénzekkel támogatott német középbank, az IKB, valamint a holland ABN Amro, amit később részben a brit Royal Bank of Scotland vásárolt fel. A bankok hatalmas veszteségeket szenvedtek el befektetéseik után.

Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő a "Welt am Sonntag" lapot arról tájékoztatta, hogy a Bafin az ügyben tájékoztatásért folyamodott az amerikai SEC-hez. "A dokumentumok alapos elemzését követően megvizsgáljuk a jogi lépések lehetőségét" - mondta.

A pénzügyi krízis idején milliárdos állami támogatással megmentett IKB a SEC adatai szerint 150 millió dollárt vesztett a Goldman Sachs által kibocsátott CDO papírokon.

Pénteken a piacokat nem is az a tény rázta meg, hogy az amerikai értékpapír felügyelet csalással vádolt meg egy nagy befektetési bankot, hanem az, hogy dominó-hatásként további, hasonló trükköt alkalmazó pénzintézetek következhetnek.

A globális pénzügyi válságot tulajdonképpen az váltotta ki, hogy az Egyesült Államokban az ingatlan-boom idején a bankok tömegesen értékpapírosították a rossz bonitású ügyfelek jelzáloghitel-leveleit, amelyeket aztán pénzintézetek fedezetként használtak fel származékos befektetési eszközök összeállításakor. Az ingatlanpiac összeomlását követően a papírok egyik napról a másikra elértéktelenedtek.