Katasztrófák Magyarországon - Ötletelés, elfolyó pénzek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szervezet szerint a jelenleg átláthatatlan költséggel járó kényszer szülte kárenyhítési és kártérítési megoldások helyett a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyont érintő katasztrófa kockázatok piac-konform megoldásának kidolgozására van szükség.
A MABIASZ szerint az elmúlt években bekövetkezett katasztrófakárok eseti megoldásai és intézkedései helyett egy átfogó, a katasztrófa kockázatok kezelését kiszámítható alapelvek mentén kezelő, piac-konform rendszer létrehozására van szükség. Ennek megalkotását a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett - az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével - működő munkacsoportnak kell előkészítenie. „Jelenleg Magyarországon nincs a katasztrófa kockázatok kezelésére komplex megoldás, a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyon ilyen típusú kockázatainak kezelése nem odázható tovább.” – összegezte Püski András, a MABIASZ elnöke.
A MABIASZ véleménye szerint e terület problémái csak átfogóan kezelhetőek. Pillanatnyilag nincs összesített adatbázis és statisztika a bekövetkezett károk - árvíz, belvíz, vihar, jégverés, földrengés, tekintetében a lakóingatlanok, a növényi kultúrák, az önkormányzati és állami vagyon – vonatkozásában, mely elengedhetetlen feltétele a kockázatok becslésének, és jövőbeni mérésének.
Áttekinthetetlenek az elmúlt években összességében e célra kifizetett költségvetési és biztosítói kiadások, valamint a címkézett alapok forrásainak nagysága, és működésének hatékonysága. Amennyiben ezek az adatok összesítve rendelkezésre állnának, hazánkban is lehetőség nyílna a katasztrófa eseményekre kiterjedő kötelező alapbiztosítás bevezetése a lakóingatlanok tekintetében.
A nemzetközi gyakorlatban - vagy piaci biztosítók bevonásával, vagy piaci elvek mentén működő, Nemzeti Biztosító létrehozásával - már számos példa van e terület problémáinak megoldására. Így megszűnhetne az állam jelenlegi segélyező szerepe, s ezzel párhuzamosan szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszer is kidolgozásra kerülhetne, a biztosítással nem rendelkezők azonban nem kapnának kártérítést a továbbiakban.
