A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

Halódó devizahitelek

Az új szabályozás miatt néhány százmilliósra apad a frissen folyósított állomány

Egy hónapon belül néhány százmillió forintnyira apadhat az újonnan folyósított devizaalapú hitelek piaca, miután az ingatlanfedezet nélkül nyújtott kölcsönöknél is alig helyeznek ki idegen fizetőeszközben denominált forrásokat a bankok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A kormány a múlt hét végén nyújtotta be a parlamentnek a devizahitelekről szóló új törvényjavaslatot: e szerint a jogszabály hatálybalépését követően a pénzügyi szolgáltatók csak forintalapon nyújthatnak ingatlanfedezet melletti hitelt. Az új szabályozás bejelentése kisebb zavart okozott a múlt héten a piaci szereplők körében. Mivel a kabinet kommunikációja szerint a készülőben lévő törvény viszszamenőleges hatályú lett volna július 1-jéig, több bank a már befogadott, de még folyósítás előtti szerződéseknél is alkalmazni készült az új szabályokat. A törvényjavaslat szövegéből viszont végül mégis kimaradt a visszamenőleges hatály, így a bankoknak még néhány hétig elvben adott a lehetőség devizaalapú ingatlanhitelek folyósítására.

A hatálybalépés időpontjától függetlenül az új törvény az utolsó csapást méri az új devizahitelek hazai piacára. A jogszabály alapján ugyanis a piaci szereplők a jövőben csak egyes fogyasztási hiteleknél – a gépjármű- és áruvásárlási hiteleknél, illetve a személyi kölcsönöknél – tarthatnak érvényben devizaalapú hitelekre vonatkozó ajánlatokat. Ezek piaca pedig minimális nagyságú: az MNB adatai szerint a hazai háztartások mindössze 23,5 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelt vettek fel májusban, amelyből alig 3 milliárd volt devizaalapú. Ráadásul a 2,3 milliárd forintnyi euró-, illetve 0,6 milliárdnyi svájcifrank-hitel legnagyobb része szabad felhasználású jelzáloghitel volt, amely ettől a hónaptól (devizaalapon) várhatóan eltűnik a piacról.

A jegybank adatai alapján így a hitelkereslet esetleges felfutásakor sem kell a devizaalapú kölcsönök reneszánszára számítani. Euróalapon például mindöszsze 190 millió forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, gépjárműhitelből pedig 60 millió forintot ért el az új kihelyezés. A svájcifrank-hiteleknél még alacsonyabbak az összegek: az alpesi devizában kihelyezett személyi kölcsönök állományát már nem is lehetett kimutatni májusban, gépjárműhitelből pedig egészen pontosan 100 millió forintnyit vettek fel frankban a háztartások.

A fogyasztási hitelekből emellett a jelzálogalapúak jelentik a legnagyobb szeletet: május végén az összes állomány bő 70 százalékát adták, míg a személyi kölcsönök 18, a gépjárműhitelek pedig 9 százalékot képviseltek.

A devizaalapú fogyasztási hitelek eltűnése egyébként csak az utóbbi egy évben gyorsult fel igazán. Míg az egy hónap alatt forintban kihelyezett összeg az idén májusra megduplázódott, addig az euróban nyújtott új kölcsönök mennyisége az egyhatodára, a svájci frankban elszámoltaké pedig kereken a tizedére esett vissza.

A már meglévő állomány leépülése ugyanakkor várhatóan lassú lesz, hiszen az MNB adatai szerint csaknem 5400 milliárd forintnyi, idegen fizetőeszközben nyilvántartott hitel van a háztartásoknál. Ez az állomány pedig – kalkulálva a forint elmúlt hetekben produkált árfolyammozgásával – átmenetileg még növekedhet is.




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek