Tegnap véglegessé vált a Kósa Lajos és Rogán Antal által jegyzett javaslatcsomag, amely a bajba jutott lakáshiteleseket segítené. A csomagból az eredeti javaslatok közül kikerült az ún. tiszta lappal indulás lehetősége (a bankok az adóssal szemben nem követelhetnének többet a jelzáloggal terhelt ingatlan piaci értékénél), de bekerült a közjegyzői díjak átalánydíjjá alakítása.
A tiszta lappal történő indulást - a késedelmi kamat elengedéséről és a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbításáról szóló pontokkal együtt - a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta, azzal érvelve, hogy kiszámíthatatlan piaci környezetet teremthetnek és nagyban ronthatják az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát.
A Banki Károsultak szerint a kikerülő javaslat lett volna a legfontosabb, ám még így is van ötletük, hogyan lehetne megőrizni az eredeti ötlet célját.
A felvetés szerint az adósság nem lehet több, mint az ingatlan aktuális forgalmi értéke. Ez egyébként is nehezen behatárolható értéket jelent, hiszen az ingatlanárak túlságosan labilisak, akár 20-30%-ot is eltérhetnek a 2-3 évvel ezelőtt kiállított értékbecslésekhez képest és valószínű, hogy rengeteg vitát és visszásságot váltott volna ki ennek tárgyszerű meghatározása.
A tiszta lappal indulás szabályához besegíthet az a pont, amely a tartósan fizetésképtelenek helyzetének javítására szolgál. A tömegnövekedését az árfolyamváltozáson kívül egyébként is az jelentette, hogy a hitelintézetek extra profitként és büntetésként egy elfogadhatatlan mértékű késedelmi kamatot számítottak fel. Ennek mértéke a 30%-ot is megközelítette. Belátható, hogy egy ilyen mértékű késedelmi kamat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hitel nagyon rövid időn belül felemésztette az ingatlan aktuális értékét. Abban az esetben, ha ez a pont a már meglévő szerződésekre is vonatkozik, egy adott hitel adósságtömegét sok esetben akár 20-25%-kal is vagy ezt meghaladó mértékben is csökkenhet. Ez mindenképpen jó hír a hitelesek részére. További jelentős hiteltömeg csökkentést jelenthetne a Banki Hitelkárosultak által már többször javasolt végrehajtási költségek csökkentése. Konkrétan, a végrehajtó behajtási jutalékának véleményük szerint reális 3%-ra történő csökkentése vagy maximalizálása a lakáshitel célú ügyek esetében.
Összességében a késedelmi kamatok megszüntetése, ill. a behajtási jutalék csökkentése, ami sajnos kimaradt a 8 pontból, csaknem ugyanazt a célt érné el, mint a tiszta lappal történő indulás szabályozása. Néhány buktató azért van az ügyben. Így a pénzintézetek eddig is sok esetben, amennyiben azt az üzleti érdekeik megkövetelték, nem mondták fel a hitelszerződéseket. Van olyan ügyfél, akinél másfél év nemfizetés után sem mondták fel a szerződést, ez idő alatt viszont a bank felszámolja a drasztikus késedelmi kamatot, ill. a lassú banki ügyintézés miatt általában fél év nemfizetés után plusz az említett 90 nap, tehát összesen 9 hónap alatt a tartozás akár több millió forinttal is növekedhet. Helyesebb lenne ezekre az időszakokra a végrehajtási eljárásban is általánosan használt mértékére csökkenteni a késedelmi kamat mértékét. Ez fontos intézkedés lenne, én jobban porlasztaná a kockázatot az ügyfél és a bank között.
Semmiképpen sem kerülhető el egy adott tartozás maximális mértékének limitálása. Ezeknek a meghozott intézkedéseknek az ellenére meg van a veszélye annak, hogy ezek az intézkedések ugyanúgy, mint ahogy az etikai kódex intézkedései, szintén kikerülhetőek. Hiszen a pénzintézetek profi ügyintézői tudják úgy alakítani a körülményeket, hogy a nyereségük a legmaximálisabb legyen. Továbbra is fennáll az a veszély, hogy az ingatlan elveszítése után a fennmaradt adósságtartalom olyan nagy lesz, amely az idők során a befizetések dacára nem fog csökkenni, és a visszafizetés akár évtizedekre is elhúzódhat. Szükséges megállapítani, hogy a banknak mikor térül meg a kára, ellenkező esetben az ügyfelek sokasága élete végéig nyögheti a bank terheit. Remélhetőleg a parlamenti vitában ezek a kérdések is felszínre kerülnek, hiszen a 8 pont önmagában még nem oldja meg a mostani helyzetet.
