Az MNB tanulmányából kiderül: a lakáscélú hiteleknél a bankok 35 százaléka, a fogyasztási hiteleknél a bankok 9 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken 2010 harmadik negyedévében. A fogyasztásra felvehető jelzáloghitelek tekintetében a bankok 43 százaléka szigorított. (Az MNB a hitelezési feltétel szigorítás illetve enyhítés esetében a piaci részesedéssel súlyozott különbséget veszi.)
A bankok szerint ez annak tudható be, hogy a devizában történő hitelkihelyezés megtiltását további „szigorításnak értékelték”. A kamatfelár csökkent, melynek hatására a THM 10,6 százalékról 10 százalékra mérséklődött.
Az autópiacon is szigorodás következett be: a hitelezési feltételeken a bankok és lízingcégek 8 százaléka tette nehezebbé a hitelhez jutást. A gépjármű-finanszírozás feltételein a következő félévben a hitelezők 23 százalékra tervez enyhítést az MNB tanulmánya szerint.
A fogyasztási célú hitelek feltételeinél „a legtöbb szegmensben” nem terveznek érdemi változást a hitelintézetek. A bankok 40 százaléka gondolja úgy, hogy élénkül a kereslet a háztartási hitelek szegmensében.
Szigorú vállalti hitelfeltételek
2010 harmadik negyedében nem változott érdemben a bankok vállalatok szembeni hitelezési gyakorlata. A bankok kockázatvállalási hajlandósága változatlanul alacsony.
A keresletet nézve 20 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak a bankoknak az aránya, amelyek további növekedést észleltek a vállalati hitelek iránti keresletben.
A magyarországi folyamatoktól kissé eltérve, az eurozónában a bankok nettó értelemben vett 4 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben az EKB legújabb hitelezési felmérése alapján. A bankok a további szigorítás okainak továbbra is a forrásoldali és a likviditási feszültségeket jelölték meg, amelyek elmondásuk szerint ugyan jelentősen enyhültek, de továbbra is jelen vannak – áll az MNB tanulmányában.
