Történelem képekben
Egy esős novemberi napnak a hangulata talán nem a legjobb lelki alap arra, hogy az ember Anselm Kiefer képeit nézegesse – most éppen huszonnégyet az antwerpeni Koninklijk Museum voor Schone Kunstenben (Királyi Szépművészeti Múzeum, KMSKA). Persze egy napsugaras nyári délután is teljesen in-adekvát lenne a német festészet élő klasszikusának hatalmas táblaképeihez, illetve festményalapú installációihoz. Nagyságát jelzendő a rendszerint Siegmar Polkéval és Gerhard Richterrel együtt emlegetett, 1945-ben született művész életműve nem szűkül a festészetre, fotó, installáció, performance, szobrok is jelen vannak, ugyanakkor a festett alap mindenképpen dominál.
Az alap tehát festett, ugyanakkor monumentális vásznaira rendre földet, növényeket, kőzeteket, kövületeket, rozsdás acéldarabokat, faágakat és egyéb anyagokat is feltesz. A körülbelül 3x4 méteres vászonhoz képest apró, fából faragott, 40-es évekbeli repülő az egyik sarokban, orral a középpont felé, a szürkére festett alapon, a „földfelszínen” karcolások, sebhelyek, utak vagy folyók (?), háborús kép, címe Éjszakai repülés Anglia fölött.
Bábel tornya – Termékeny hegycsúcs – még hatalmasabb vászon, ég felé törő, a zűrzavar sötétszürke és izzó téglaszínű elemeivel; egy másik képen rozsdás vas hajótestek – világháborús hadihajók oldalnézetből – szintén szürke alapon, ahol csak a hajók jelzik, hogy tengert látunk – a festett alap, a tenger expresszív absztrakciója így válik egyszersmind konkréttá a tárgyakon keresztül. Egy másik – 4x5 méteres – képen havas tájat szabdalnak ágakból rakott, perspektivikus sorok. A koszos fehér alapon a sötétbarna ágak lehetnek rúnák, héber karakterek, szőlősorok vagy sírhelyek.
Talán ennyiből is érzékelhető, hogy a háború utolsó évében Donaueschingenben született, 1993 óta Franciaországban élő, eredetileg jogot, irodalmat és nyelvészetet tanuló, majd a Düsseldorfi Művészeti Akadémián Joseph Beuys tanítványaként induló Kiefer művei a német történelem és ezzel összefüggésben a 20. századi világtörténelem értelmezései. A kérdéseket, a világ sorsát elementáris hatással befolyásoló nemzeti múlttal való szembenézést, annak feldolgozását ugyanakkor mitológiai hivatkozásokkal (Bábel tornya) telített, több helyen a Kabbalára utaló, máskor a német kultúra hagyományaival szembesítő (Wagner, 18–19. századi német filozófia) kontextusban teszi közvetlen érzéki élmény tárgyává. Tudomány, történelem, filozófia, mítosz, vallás – Kiefer poétikus, epikus munkái globális, vagy inkább univerzális érvényű kérdések, állítások, vágyak, vádak. Ilyen értelemben számít tehát a méret – Kiefer számára témáinak, történeteinek súlya és univerzalitása magától értetődően követeli meg a monumentális méreteket.
Ennek fényében külön érdekesség, hogy az Antwerpenben kiállított munkák – némelyik 6x7 méteres vagy még nagyobb – egyetlen gyűjteményből, a német Grothe család kollekciójából származnak. A 80-as évektől a jelenig született munkákat bemutató kiállítás január 23-ig látható a KMSKA-ban.
