A csütörtökön hatályba lépő rendelkezés szerint május végére kell elkészülnie a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetésre vonatkozó szabályozásnak. A kormányhatározat szerint a kabinet döntött arról, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően ugyancsak egyéni számlán legyen nyilvántartva.
A határozat kimondja azt is, hogy a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie "a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást".
A rendelkezés szerint az állami rendszerbe átlépő tag halála esetén az átlépést követően a számláján nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítását a házastársa, élettársa nyugállományba vonulása után annak nyugdíjába számítják be.
A határozat szól arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok pozitív reálhozamáról az érintettek dönthetnek: felvehetik a személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként; jóváírathatják az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon adókedvezmény igénybevétele mellett; vagy az állami rendszerben létrejövő egyéni számlájukra vezettethetik át.
Ha az átlépő tag követelése nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag tb-nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeget vezetik át.
Rögzítik: a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében Magyarország visszatér a hárompilléres rendszerből a munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerre. A kabinet az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat.
A nyugdíjreform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítéséből finanszírozzák azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.
A határozatban megerősítik: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok, 2011. december 31. után a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szereznek, ugyanakkor részükre az állam "a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján – törvényben meghatározott feltételek szerint – ellátást biztosít".
A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választóknak az öngondoskodás elve alapján – a tb-nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű – munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetniük, amelyet 2011. december 31. után átutalnak a magán-nyugdíjpénztári számlájukra.
A kötelező magánnyugdíjpénztárakból a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül; az alap "így létrejött vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani".
Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után jelentette be, hogy döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak.
Orbán: elhagyjuk a kísérleti zónát
Orbán Viktor angliai tárgyalásai után, arra a kérdésre, hogy miként értékeli azt a hétvégi lengyel pénzügyminisztériumi bejelentést, miszerint az EU az államadósság kiszámításához figyelembe venné a lengyel nyugdíjreformhoz köthető költségtételek némelyikét, kijelentette: minden ország a saját útját járja, és Magyarországnak is ezt kell tennie. "Én azt gondolom, hogy mi jó döntést hoztunk, ki tudunk mászni az adósságcsapdából, de ezt óvatosan mondom, mert ezért még sokat kell dolgoznunk ... túl fogjuk élni azt a borzalmas eladósodottságot, amelyet az elmúlt évek zúdítottak a magyarok nyakába" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra, tehát olyan kétpilléres - állami és önkéntes - nyugdíjrendszere lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. "Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország számára" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra, tehát olyan kétpilléres - állami és önkéntes - nyugdíjrendszere lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. "Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország számára" - mondta Orbán Viktor. -->
