Nőhetnek a forintkamatok

Pénzügyek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi két, összességében ötven bázispontos kamatemelése nyomán ismét növekedésnek indulhatnak a lekötött lakossági betétek kamatai, ám drágulhatnak a forintban denominált hitelek is: ez annál is inkább várható, mert az elemzők többsége – a bizonytalan körülményekre tekintettel – a jövő év elejétől újabb kamatlépéseket vár. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is újabb lépéseket vár a jegybanktól. Szerinte a továbbiakat illetően az várható, hogy a kormányzat keresletélénkítő politikájának hatására a jövő év első hónapjaiban sem csökken az infláció, ezért a következő hónapokban folytatódhat az MNB lassú kamatemelési stratégiája. A növelés – mutatott rá a szakember – rövid távon erősítheti a forintot, hosszú távon azonban csak akkor várható a hazai fizetőeszköz tartós erősödése, ha a költségvetési és a monetáris politika egységes irányt mutat, ami megnyugtatja a befektetőket.

A betétek versenyképessége szempontjából mindenképpen jól jön, ha – várhatóan néhány hét átfutási időt követően – emelni kezdik a kamataikat a bankok. Az MNB adatai szerint ugyanis a válság kitörése óta szinte folyamatosan csökkentek a háztartások lekötött betétei után fizetett kamatok, s ez a két évvel korábbinál több mint négy százalékponttal alacsonyabb, 4,43 százalékos átlagos rátát eredményezett. Az is igaz ugyanakkor, hogy a közelmúlt kamatlépéseit már részben beárazták a hitelintézetek, hiszen az év végi szezonban 7-8 százalékos akciós ajánlatok is megjelentek már a piacon.

Mindenesetre jól látszik, hogy a háztartások az elmúlt időszakban elfordultak a betétektől: az MNB statisztikái szerint az októberig tartó egy évben 3,3 százalékkal, majdnem 250 milliárd forinttal csökkent a náluk lévő állomány, miközben nettó finanszírozási képességük láthatóan javult.

A hiteloldalon, ha nem is ilyen drasztikus mértékben, de többnyire szintén jelentősen csökkentek a kamatok az elmúlt időszakban. A fogyasztási hitelek átlagkamata például csaknem 5 százalékponttal, 15 százalék környékére kúszott vissza az elmúlt két évben, de majdnem 250 bázispontos süllyedést követően 8,56 százalékra olvadt a lakáshitelek „átlagára” is. Valószínű azonban, hogy a piaci szereplők itt is követik majd a jegybanki kamatemeléseket – főleg, ha azok folytatódnak –, hiszen a hitelezési piacon most finoman szólva sem öldöklő a verseny. VG