Vizsgálja az EU az FHB javasolt szerkezetátalakítását
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz erről szóló csütörtöki brüsszeli bejelentés kapcsán Joaquín Almunia, az uniós végrehajtó testület versenypolitikáért felelős alelnöke hangsúlyozta: a bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a bankoknak nyújtott nemzeti támogatás megfelel-e a válság alatt hozott különleges állami támogatási szabályoknak.
"A jelen esetben a bank által az állami tőkejuttatásért fizetett ellenszolgáltatás nem felel meg az uniós szabályoknak, és úgy tűnik, hogy a verseny indokolatlan torzításának elkerülésére sem tették meg a szükséges óvintézkedéseket" - fogalmazott.
Az FHB 2009 márciusában két támogatási intézkedés kedvezményezettje volt: 120 milliárd forint hitelhez jutott, és 30 milliárd forintos tőkeinjekcióban részesült. Magyarország álláspontja szerint az intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoznak, amelyeket az Európai Bizottság engedélyezett, és az intézkedéseket kezdetben nem jelentette be jóváhagyásra.
A brüsszeli bizottsággal folytatott levélváltást követően a magyar kormány ez év júniusában benyújtotta a bank szerkezetátalakítási tervét.
Az Európai Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a tőkeinjekciót nem a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételei alapján ítélték oda, ezért annyiban jogellenes állami támogatásnak minősül, hogy nem kapott uniós jóváhagyást az odaítélés előtt. A támogatás meghaladja azt a korlátot, amelyet feltőkésítések esetében a kockázattal súlyozott eszközök 2 százalékában határoztak meg, és amely alatt a támogatást még nem kell bejelenteni.
A szerkezetátalakítási terv előzetes vizsgálata alapján a bizottságnak komoly kétségei vannak abban a tekintetben is, hogy a bank által az államnak a tőkeemelésért fizetett ellentételezés elegendő-e, lehetővé teszi-e a bank saját hozzájárulását a szerkezetátalakításhoz. Látva az FHB terjeszkedési stratégiáját és közelmúltbeli részesedésszerzéseit, az Európai Bizottság megkérdőjelezi, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket a támogatás által okozott versenytorzítás elkerülésére. A bizottságnak mindezeken túl több információra van szüksége annak az állításnak az alátámasztásához, hogy az FHB a jelenlegi terv alapján helyre fogja állítani hosszú távú életképességét.
Az FHB Jelzálogbank a brüsszeli állásfoglalással kapcsolatban azt közölte csütörtökön, hogy a bank és a Magyar Állam 2010. október 28-án kötött megállapodást az állami tőkejuttatás után fizetendő ellenszolgáltatásról, amely ellenszolgáltatást és késedelmi kamatot a bank 2010. október 28-án megfizette az állam számára. Tekintettel arra, hogy az FHB már korábban fedezetet képzett pénzügyi kimutatásaiban a fenti megállapodás alapján fizetendő díjra, a tényleges kifizetés nem befolyásolja a társaság 2010. évi eredményeit.
Az FHB azt várja az Európai Bizottság által bejelentett vizsgálattól, hogy az megállapítja: a tőkeemelés formájában nyújtott állami támogatás és annak felhasználása összhangban volt a vonatkozó uniós szabályokkal.
A bank a közleményben emlékeztet, hogy a 30 milliárd forintos állami tőkeemelés ellenében kibocsátott részvényeket az FHB az idén tavasszal visszavásárolta, majd bevonta. A bank éves közgyűlése az idén nem hagyott jóvá osztalékot.
A 2008 decemberében elfogadott stabilizációs törvény - amely lehetővé tette az állami tőkejuttatást - nem adott jogalapot arra, hogy a visszavásárolt és bevont részvényekre jutó tőke után az FHB ellenszolgáltatást fizessen az államnak. Ezt a vonatkozó törvény idei módosítása tette lehetővé, ennek alapján fizette meg az FHB október 28-án az ellenszolgáltatást és a késedelmi kamatot.
