Tovább száguldanak az agrárárak

Újabb éves csúcsra ugrott novemberre a mezőgazdasági drágulás, és addig nincs is kilátásban fordulat, amíg nem érkeznek kedvező hírek az idei termésről. 31 százalékkal haladták meg ősz végén az egy évvel korábbit az agrárárak a KSH legfrissebb jelentése szerint. Az előző két hónapban még 25 százalék alatt stagnált a termelői árindex, de újabb lökés érkezett a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve az állati termékek felől. Utóbbi termékkör drágulása elérte a két számjegyű tartományt, miközben 2010 közepéig másfél éven át csökkentek az árak. A növénytermesztés árai azonban még így is jóval az állattenyésztésé fölött növekednek. Az átlagos 45 százalékos inflálódásból jócskán kiveszi a részét, hogy a gabonafélék árszintje bő másfélszeresére emelkedett. A búza tonnánkénti átlagára 51 ezer forint, a kukoricáé 38 ezer forint fölött volt novemberben. Még ennél is nagyobb, 60 százalékos áremelkedés volt a burgonyánál, azonban a legnagyobb mértékben – majdnem 120 százalékkal – a gyümölcsfélék árai emelkedtek. Utóbbi mögött elsősorban az alma és a szőlő drágulása állt a statisztikai hivatal közlése szerint.

Egyáltalán nem magyar jelenségről van szó, a Dow Jones mezőgazdasági árindexe például 45 százalékos éves emelkedést jelzett decemberre – mutatott rá Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A gabonaféléknél, főként a búzánál ennél is nagyobb áremelkedés volt a világpiacon – fűzte hozzá. Magyarország pedig nem tudja lezárni a határokat az áremelkedés előtt.

A régóta húzódó drágulás tavaly tavasszal kapott újabb lökést, fordulatban a szakértő szerint csak akkor reménykedhetünk, ha az idei termésről és időjárásról szóló hírek kedvezők lesznek. Emellett van egy belső alkalmazkodás is a mezőgazdaságban, egyik évről a másikra képes befolyásolni a kínálat összetételét, ami szintén letörheti az árakat. Alapesetben azonban mindössze a drágulás lassulásával kalkulál az elemző, árcsökkenéssel nem. Számításai szerint az ősz végén még 7,5 százalékon álló élelmiszerár-index tavasszal 9-10 százalék körül tetőzhet, vagyis a termelői árindexet nem fogja megközelíteni.

Az idén – hasonlóan 2010-hez – az élelmiszerárak emelkedése lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem sikerül elérni a 3 százalékos inflációs célt. A decemberi jegybanki kamatmeghatározó ülést követően viszont Simor András egyértelművé tette: ezúttal nem „néznek át” a sokkon, azaz nem várja meg a jegybank annak lecsengését – magyarán kamatot emelnek. A további agrárár-emelkedés tehát növeli a monetáris szigorítás esélyét is. BD