Megtorpant az alappiac

Bár a tartós befektetési számlák (tbsz) nyitása igazán az év végén futott fel tavaly, a befektetési alapoknál az esztendő korábbi része sikerült jobban. A teljes év egészében több mint 500 milliárd forinttal bővült a konstrukciók vagyona, az utolsó három hónap során viszont 21 milliárd forint távozott az alapokból – derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) legfrissebb statisztikáiból. „Tavaly összességében csaknem ugyanannyi tőkét vonzottak az alapok, amennyit a kamatadó 2006-os bevezetését megelőző, igen intenzív időszakban” – kommentálta az eredményt Temmel András, a Bamosz főtitkára. Különbség viszont, hogy 2006-ban a lakosság sokkal intenzívebben vásárolta a befektetési jegyeket, akkor csak minden negyedik forint érkezett az intézményektől, míg tavaly a friss tőke negyven százalékát a nagybefektetők hozták. „Bízunk benne, hogy az utolsó negyedéves stagnálás után az idei évben ismét növekednek a lakossági megtakarítások” – mondta Temmel.

A hozamok szerencsére az utolsó negyedévben is kompenzálták a tőkevesztést. A Bamosz tagjai által kezelt alapok összvagyona tavaly a negyedik negyedévben is nőtt, az év eleje óta pedig 25,5 százalékos volt a gyarapodás, december 31-én 3763 milliárd forint volt a konstrukciókban, amelyeken egyébként összesen 260 milliárd forintnyi hozamot értek el a portfóliómenedzserek.

Bár a negyedévben csökkent a nyilvános nyílt végű értékpapír-befektetési alapok aránya, továbbra is ezekben van a legtöbb vagyon, mintegy 2200 milliárd forintnyi. Ezeken belül az alacsony kockázatú pénzpiaci konstrukciók a legkedveltebbek, de az utolsó negyedévben ezek népszerűsége is csökkent, így vagyonuk 2,3 százalékkal zsugorodott. Szintén veszítettek eszközeikből a kötvényalapok, amelyek összvagyona 3,7 százalékkal apadt október és december között. A tavalyi év egészét nézve viszont mindkét alaptípus százalékosan két számjegyű mértékben bővült. A pénzpiaci és kötvényalapok együttes vagyona egyébként a válság kirobbanása óta úgy változott, hogy 2008-ban a magas betéti kamatok idején trendszerűen csökkent. 2009-től viszont, ahogy a kamatszint süllyedni kezdett, a vagyonuk látványos növekedésnek indult, és ez a tendencia egészen tavaly októberig tartott.

Ami a nyilvános részvényalapokat illeti, ezek vagyona az utolsó negyedévben 2,2 százalékkal csökkent, így az év végén az összvagyonuk 373 milliárd forint volt. A Bamosz kategória-rendszere a portfólió részvényaránya szerint megkülönböztet részvénytúlsúlyos alapokat, ahol a részvényarány 70–90 százalék közötti, és tiszta részvényalapokat, amelyekben a részvények súlya 90 százalék fölött van. A két alapkategória ellentétesen viselkedett a tavalyi utolsó negyedévben. A részvénytúlsúlyos konstrukciók – ezek teszik ki a részvényalapok összvagyonának mintegy négyötödét – vagyona zsugorodott az utolsó hónapokban, ezzel szemben a tiszta részvényalapoké nőtt.

A vegyes alapok is egyre kedveltebbek, ezek vagyona is gyarapodott az utolsó három hónapban, a negyedév végén 128 milliárd forintot tett ki. A garantált alapok ezzel szemben még nem szerezték teljesen vissza korábbi népszerűségüket. A tőke- és hozamvédett konstrukciók 2008-ig trendszerűen növelték részesedésüket az alapokon belül, és bár 2009 után és 2010-ben is csökkent az arányuk, tavaly év végén még így is az alapok vagyonának 11,7 százaléka, 414 milliárd forint ilyen konstrukciókban volt. Tavaly az utolsó három hónapban – az intenzív tbsz-akciók ellenére – 27 milliárd forint távozott ezekből az alapokból. HB

Tavaly összesen 84 új alap indult, és 44 alap szűnt meg a Bamosz tagjainál. Így az év végén összesen 452 konstrukciót kezeltek a szövetség tagjai.

Tavaly összesen 84 új alap indult, és 44 alap szűnt meg a Bamosz tagjainál. Így az év végén összesen 452 konstrukciót kezeltek a szövetség tagjai. -->