A félelem hangyává teszi a magyart
Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a következő évtizedekben Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom eddig soha nem tapasztalt elöregedése lesz. Az uniós országok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb a 100 gyermekkorúra jutó idősek aránya. Előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik honfitársunk 65 éven felüli lesz – ismertette Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa a Generali öngondoskodásról szóló keddi sajtóbeszélgetésén.
Elengedhetetlen a lakosság öngondoskodása ahhoz, hogy esély legyen az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására – mutatott rá Paál Zoltán, a Generali biztosító személybiztosítási üzletágáért felelős ügyvezető igazgatója.
A Generali biztosító 2009 végén készült reprezentatív kutatása azt bizonyítja, hogy bár a lakosság 79 százaléka fontosnak érzi időskori biztonságát, a válaszadók 61 százaléka mégsem rendelkezett semmilyen megtakarítással. A biztosító szakemberei most azt tapasztalják, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának hírére tudatosabban készülnek az emberek a nyugdíjas éveikre. „A trendek az utolsó hónapokban már változást mutatnak: 2011 első két hónapjában közel kétszer annyi, nyugdíjcélú szerződést kötöttek a Generalinál, mint 2010 hasonló időszakában” – mondta Paál Zoltán.
Míg Ausztriában az elmúlt években folyamatosan emelkedett az életbiztosítással rendelkezők száma, és a lakosság 65 százaléknak van életbiztosítása, addig hazánkban ez az arány még mindössze 27 százalék. A kutatásban megkérdezett minden harmadik ember úgy nyilatkozott, tud félretenni a jövedelméből, annak átlagosan 11 százalékát tudják megtakarítani.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója arra is rámutatott, hogy a háztartások megtakarításai nem függnek szorosan össze a jövedelmek alakulásával: az emberek a tapasztalatok szerint leginkább olyankor kezdenek időskori megtakarításokat felhalmozni, amikor bizonytalannak érzik a jövőjüket. Úgy tűnik, az elmúlt évtized hitel-orientált szemléletétől az emberek kezdenek visszatérni az életciklus-modellhez, mely szerint az aktív életszakaszban félretesznek a nyugdíjas éveikre – emelte ki a szakember.
