Fordulat az alappiacon

Márciusban megtört a befektetési alapok húsz hónapon át tartó sikerszériája. A konstrukciók vagyona a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint 2009 júliusa óta minden egyes hónapban emelkedett, sőt tavaly március óta hónapról hónapra újabb történelmi rekordra ugrott, az idei harmadik hónapban viszont véget ért ez a trend. Márciusban ugyanis az alapok vagyona mintegy 65 milliárd forinttal, 3823 milliárdra csökkent, igaz, az alapok száma 469-re, újabb historikus csúcsra emelkedett. „A kisbefektetők részéről az elmúlt néhány hónapban már jellemzően meghaladták a visszaváltások a vételeket, márciusban ugyanakkor az intézményi befektetők is nagyobb összeget vontak ki az alapokból. Azt feltételezzük, e mögött az lehet, hogy a magánnyugdíjpénztárak felkészülnek a vagyon átadására, és átrendezik a befektetéseiket” – magyarázza a vagyoncsökkenés okát Temmel András, a Bamosz főtitkára.

A lakossági vagyonkivonásra utal, hogy a háztartások által legjobban keresett befektetési alapok vagyona márciusban csökkent. A pénzpiaci alapokban a hónap végére 1354,5 milliárd forint maradt, ez csaknem 22 milliárddal kevesebb a februárinál. A klasszikus pénzpiaci és a likviditási alapok is veszítettek a vagyonukból, a konstrukciók közül a legkevésbé a dollár- és euró-pénzpiaci alapokat érintette a változás, de náluk is csökkent a nettó eszközérték. A szintén tipikusan lakossági befektetésnek számító ingatlanalapok másfél éve töretlen vagyonnövekedése is megtorpant, márciusban – ha minimális mértékben is, de – már csökkent a vagyonuk. Egy harmadik, szinte kizárólag a háztartások körében elterjedt kategóriában, a garantált alapoknál viszont a harmadik hónapban viszonylag komoly vagyonnövekedést tapasztaltak, ez – mivel a múlt hónapban nem változott az alapok száma – valószínűleg a befektetéseken elért hozamoknak volt köszönhető.

A kötvényalapok is jól teljesíthettek márciusban, hiszen az állampapír-piaci hozamok csökkentek a múlt hónapban, és ez felfelé viszi az ilyen konstrukciók árfolyamát. A kötvényalapok vagyona így kismértékben gyarapodott, és 306 milliárd forint fölé emelkedett a hónapban. A rövid és a hosszú kötvényalapoknál is hízott a vagyon, megközelítőleg azonos mértékben, 1,4 milliárd forinttal. A hazai alapoknál is volt egy kevés vagyongyarapodás, de igazán dinamikusan csak a nemzetközi kötvénypiacon befektető konstrukciók vagyona növekszik.

A Magyarországon főleg intézményi befektetők körében kedvelt részvényalapoknál ezzel szemben már második hónapja csökken a vagyon, nem is kevéssel: csaknem 25 milliárd forinttal, vagyis bő 6 százalékkal. A nyilvános, vagyis minden befektető számára elérhető alapok körében arányaiban véve a hazai és a szektorális alapoknál volt a legnagyobb arányú a vagyon apadása. A zártkörű, vagyis csak egy meghatározott befektetői kör számára értékesített részvényalapoknál szintén csökkent a vagyon, csaknem 9 százalékkal. Érdekesség, hogy a zártkörű konstrukcióknál ezzel egyidejűleg a pénzpiaci alapok vagyona a 13-szorosára nőtt, ez arra utalhat, hogy az intézményi, ezen belül feltehetően magán-nyugdíjpénztári vagyont elkezdték kevésbé kockázatos eszközökbe áttenni a vagyonkezelők.

Az abszolút hozamú alapok teljesítménye meglehetősen vegyes volt az év első negyedében, az árfolyammozgásokat jól eltaláló portfóliómenedzserek csaknem 10 százalékos profitot is képesek voltak elérni, miközben a rosszul tippelőknél súlyos mínuszokba szaladt a portfólió. Az ingadozó teljesítmény dacára a befektetők továbbra is kitartottak ezeknél a zömében a származtatott alap kategóriába sorolt konstrukcióknál, hiszen a kategória vagyona a múlt hónapban csaknem 5 százalékkal, 133 milliárd forint fölé emelkedett.