A cég múlt évi árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, és a rendelésállomány alapján legalább ennyit ér el az idén is.
„A Visonka a mezőgazdaságot komolyan sújtó tavalyi időjárás ellenére is nyereséges volt, ám nyeresége nem elég a halaszthatatlan fejlesztések finanszírozására. Bővíteni kell a gabonatárolókat és a silókat, ehhez az önerőt a részvénykibocsátásból kívánjuk fedezni” – hangsúlyozta Pimper Richárd, a Visonka tulajdonosának elnök-vezérigazgatója. A Visonka egy éve került a szintén a B kategóriájában forgó KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. tulajdonába.
A KEG vezérigazgatója közölte: a társaság stratégiai terveiben hosszú távon számol a Visonkával, ezt az is mutatja, hogy a kibocsátási tájékoztatóban rögzítették: az 1,96 millió darab, 250 forint névértékű Visonka-részvényből 180 nap alatt legfeljebb 30 százaléknyi értékesítenek, mégpedig legkevesebb ezer forintos áron. A KEG ragaszkodik ahhoz, hogy mindvégig megtartsa irányító pozícióját.
„Ilyen típusú cégek tőzsdei bevezetésére Lengyelországban vannak példák” – mondta Pimper Richárd, hozzáfűzve: hosszabb távon akár a környező országok piacán is megjelenhet a Visonka.
A társaság vezetése arra törekszik, hogy a 2006-ban felvett fejlesztési hitelt minél hamarabb, de legkésőbb 2016-ig kifizesse, és így nagymértékben növekedhessen a cég nyereségessége. A telephelyen több mint 10 hektár szabad terület áll rendelkezésre különböző fejlesztésekre, például gabonatárolók építésére, amelynek révén ki lehetne védeni az alapanyagárak állandó ingadozását. Az anyagköltség már az árbevétel 87 százaléka.
Dömök Gábor, a 36 fős takarmánykeverő vállalat vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a családi takarmánybolt egy 40 négyzetméteres garázsban indult a hetvenes évek közepén, ma pedig részvénytársaságként a megye egyik legnagyobb takarmánygyártó cége. Elhelyezkedése azonban nem ideális, hiszen Páhi a legközelebbi autópályától 30 kilométerre van, a bajai és a budapesti kikötő távolsága pedig 80, illetve 100 kilométer.
