Kinek és mekkora Mol-hányadot adhat el az állam úgy, hogy ne sérüljenek a korábban meghirdetett elvek, azaz az állami szerepvállalás erősítése és a stratégiai vállalat védelme? A kérdés amiatt merülhet fel, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken közölte: 2012 elejétől fokozatosan sor kerülhet az olajtársaság valamekkora részének eladására megfelelő árfolyam esetén, ha a szükség úgy hozza. (Az államnak az orosz Szurgutnyeftyegaztól vett 21,1 százalékkal és a magánnyugdíjvagyonnal együtt 23,8 százalékos Mol-hányada van.)
A szükséghelyzetet az okozhatja Varga Mihály szerint, hogy „nem látjuk előre, mi történik majd a devizafinanszírozásban vagy a devizapiacokon”. A Gazdasági Rádiónak adott nyilatkozatában ugyanakkor fontos érdeknek nevezte, hogy a magyar kormánynak az ország stratégiailag legfontosabb cégére rálátása legyen. Közléséből nem derült ki, mekkora „rálátást” kíván megtartani az állam, s hogy e rálátás mennyivel lehet kisebb a mostani, tényleges befolyásánál.
Nehéz megmondani, hogy az államtitkár által hivatkozott devizafinanszírozási és devizapiaci mozgásokat mennyivel lehetett jobban előre látni akkor, amikor május végén az állam 1,88 milliárd euróért megvette a Mol 21,2 százalékát az orosz társaságtól. Tény viszont, hogy azóta – főleg pedig június közepe óta – jelentősen romlott az európai adósságválság helyzete. Az is tény, hogy májusban a Molnak az orosz befolyástól való megvédése volt az elsődleges szempont, az, hogy az ügylet nem terhelte a költségvetést, mert az IMF-keret felhasználásával került rá sor.
„A Mollal kapcsolatos kormányzati stratégia ismeretében kicsi a valószínűsége, hogy az állam valóban eladjon valamekkora Mol-hányadot. Erre legfeljebb valamely vészforgatókönyv esetén kerülhet sor, például ha az állam nem vagy csak nagyon magas hozam mellett tud kötvényt kibocsátani” – válaszolt a Világgazdaságnak a Deutsche Bank elemzője. Várkonyi Gergely szerint maga a pénteki bejelentés ténye is a tényleges eladási szándék ellen szól, hiszen egy ilyen közlés általában lenyomja az érintett részvények árfolyamát. „Ha az állam mégis el akar adni valamekkora Mol-hányadot, akkor a Mol részéről történő sajátrészvény-vásárlás tűnik a legéletképesebb megoldásnak” – mutatott rá Várkonyi Gergely. Így ugyanis nem kerülhetnek megint ellenőrizetlen kezekbe a társaság papírjai, mint tőzsdei értékesítés esetén, és nem növeli az ügylet a költségvetési kiadásokat sem, mint akkor, ha mondjuk az MVM vásárolná meg a felkínált részt.
