A takarékszövetkezetet korábban a Szegedi Ítélőtábla jogerősen is elmarasztalta az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő kamat- és költségemelések miatt, az egyoldalú módosítások tisztességtelenségére hivatkozva.
Az ítélőtábla a másodfokú – az Index által idézett – döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak.
Így a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek. A takarékszövetkezet ügyvédje szerint viszont az ügyfeleknek kedvező döntéssel a bíróság kimondaná, hogy valami lehet jogszerű, de tisztességtelen: ezzel a lépéssel pedig a bíróságok jogalkalmazókból jogszabály-alkotókká válnának.
A szerződésmódosítások kérdését több jogszabály és a magatartási kódex is szabályozza a pénzügyi szolgáltatóknál: így az érintettek csak meghatáro-zott feltételek mellett emelhetnek a hitelkamatokon.
Ezzel a lépéssel a bíróságok jogalkalmazókból jogalkotókká válnának.
