A PSZÁF által kezdeményezett és megvalósult jogszabály-módosítások közül kiemelte, hogy a felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyűlés, amikor a devizalapú lakáshitel- és pénzügyi lízingszerződések esetében a deviza-középárfolyam vagy az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján történő átváltást írta elő a törlesztő részletek számításánál.
Részt vett abban a szakmai munkában is, amelynek eredményeképpen jelentősen szigorították a fogyasztók számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, szabályozták a kamatváltozásból eredő szerződésmódosítás feltételeit és előírták, hogy a szerződés felmondását követő 90. nap után késedelmi kamatot már nem lehet felszámítani.
"Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát" - mondta az alelnök. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet.
A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni - hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná - például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően - a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá.
