A változás jelentősen átalakítja majd a piacot, hiszen egy személygépjármű beszerzése esetén a korábbiakkal szemben akár 27 százalékos költségcsökkenést jelenthet a bérleti vagy nyílt végű lízingkonstrukció választása a saját forráshoz vagy a hitelhez képest.
A bérletkonstrukció esetében nem keletkezik kötelezettség a vállalkozás könyveiben, ezáltal nem romlanak a cég pénzügyi mutatói, azaz nem lesz gátja a további forráshoz jutásnak.
Amennyiben az üzemeltető a futamidő végén tulajdont szeretne szerezni a személygépkocsi felett, a hasonló konstrukcióban működő nyílt végű pénzügyi lízing is megoldást jelenthet. Mindemellett persze a teljes körű áfa-viszszaigénylésre vonatkozóan szigorú feltételeket ír elő a jogszabálytervezet, ezért a magánhasználatot transzparens módon kell nyilvántartani. A változás véleményem szerint közvetve a magánszemélyek autóvásárlási döntéseire is hatással lehet. Azok, akiknek lehetőségük lenne céges autóval közlekedni, de eddig nem tették, megfontolják majd a cégként történő személygépkocsi-bérlést vagy a nyílt végű lízingben történő vásárlást. A „lakossági versus céges beszerzés“ kérdésben árnyalja ugyan a képet, hogy a cégautóadó is emelkedik, mindemellett még így is megéri az új lehetőséget kihasználni, hiszen egy ötmillió forintos autónál több mint egymillió forint áfaértékkel számolhatunk.
A jogszabályváltozás az autólízing-piac mindkét nagy szereplői csoportjára hatással lesz: a flottamenedzsmenttel foglalkozó cégek, amelyek jelenleg elsősorban nagy- és multinacionális vállalatok kiszolgálását végzik, a kis- és középvállalati szektorral bővítik majd ügyfélkörüket, míg a magánszemélyekre és kkv-k közvetítésére szakosodott autókereskedők jelentős finanszírozási volumennel számolhatnak majd. Ugyanakkor hozzá kell tennünk azt is, hogy a jelenlegi európai gazdasági környezetben nem várható, hogy a gépkocsibeszerzések száma drasztikusan emelkedni fog, de a pozitív változás mindenképpen érezteti majd hatását.
A jogszabálytervezet a külföldi rendszámos autók népszerűségére is hatással lehet. Bár a regisztrációs adók mértéke nem változik, az j bérleti és lízingfeltételek kedvezhetnek e jelenség visszaszorulásának, hiszen az áfa-visszaigényelhetőség már nem okoz különbséget a német vagy szlovák és a magyar bérleti díjak között. Az „áfamentes” autóbérléssel már korábban, a 2000-es éveket megelőzően is találkozhattunk, azonban mindez most párosul először fejlett finanszírozói piaccal. A bérlet, illetve lízing népszerűségének növekedése tehát már csak a vállalkozások pénztárcáján múlik.
