A feketegazdaság felé hajt a rendszer
Nagy a baj a kkv-szektorban, az eleve tőkehiányos vállalkozások az elmúlt években a válság hatására teljesen kivéreztek, nem csak a piaci lehetőségek szűkültek be, de a hitelezési lehetőségek is, vagyis sem piac, sem tőke, sem hitel. Így jellemezte a kkv-szektor jelenlegi helyzetét Krisán László, a Ka-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Adóterhelési szempontból sem érezhető javulás, pedig ez a feketegazdaság felé tolhatja el a cégeket. Több iparágban perspektíva nélkül állnak a vállalkozók, és ez, figyelembe véve, hogy közel 3 millió ember megélhetését biztosítja a szektor, különösen elkeserítő a vezérigazgató szerint.
Számos pályázati lehetőség van, amelyeket Krisán László az egyetlen megoldásnak tart. Ám a túlbonyolított és hosszadalmas igénylés, ügyintézés, a jelentős önerőelvárás, illetve az utólagos finanszírozás gyakran ellehetetleníti, hogy a kis cégek ilyen formában jussanak forráshoz. Az is baj, hogy a jó pályázatok kerete percek alatt kiürül, miközben óriási források állnak kihasználatlanul. Az például érthetetlen Kri-sán szerint, hogy 3200 településből 2500 ki van zárva a GOP és a ROP programokból – miközben erre lenne 100 milliárd forint fölötti forrás –, ehelyett csak a hétmilliárd forintos keretű ÚMVP-re pályázhatnak a kizárt települések. A jelenlegi helyzetben nem hagyatkozhatunk az EU beruházásorientált támogatási rendszerére sem. Sőt, ez kifejezetten kontraproduktív, hiszen a vállalkozások nem 5-10 évben mernek gondolkodni, hanem maximum hónapokban, tehát vagy ennek megfelelő eszközrendszer kialakítását kell elérni az uniónál, vagy olyan hazai eszközöket kell teremteni az állam részvételével, amelyek a vállalkozások túlélését segítik – tette hozzá.
Jól látszik, hogy a Széchenyi-kártya program hiteltermékei jelentős érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen itt fontos szempont, hogy egyszerű legyen az ügyintézés, a kívánt fedezet ne legyen megterhelő, hogy az elemek rugalmasan illeszkedjenek a vállalkozások igényeihez, és hogy az állami kamat- és garanciadíj-támogatásnak köszönhetően alacsonyak a költségei. Mindezeknek köszönhető az is, hogy nem csökken az érdeklődés: 20-30 százalékkal több az igénylés.
A Ka-VOSZ vezérigazgatója „muszájév”-nek nevezte 2012-t. Akár az adópolitikában, akár a bürokratikus szabályok változásában, akár bármely más ügyben, amely érintheti a kis cégeket, muszáj lesz egyértelműen, és határozottan fellépni a kkv-szektor érdekében. Azt biztatónak értékeli, hogy a hazai gazdaságpolitika kommunikációjának fókuszában a kkv-szektor fejlesztése áll, de a konkrét intézkedéseknek is alá kell támasztaniuk a kormányzati szándékot.
A túlélés, a kreatív gondolkodás és a pályázati lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználása a legfontosabb a vállalkozások számára – véli Krisán László. Ehhez a kormányzatnak kell jelentős segítséget biztosítani számukra azzal, hogy kiharcolja, az unió egyszerűsítse az adminisztrációs terheket, és olyan célokat is finanszírozzon, amelyek pótlólagos forrást jelentenek. Tehát ne csak tízéves beruházásokra lehessen pályázni, hanem rövid projektekre vagy akár a napi költségekre is legyen igénybe vehető támogatás. Ennek érdekében kell érvelni vagy akár vitázni az uniós döntéshozókkal, ha így el lehet érni a megfelelő eredményt. A jövő évben a vállalkozásoknak meg kell küzdeniük az áfakulcs, a minimálbér és a járulékok emelésével, nem beszélve a devizahitelek egyre emelkedő törlesztőrészleteiről.
Nem csak a lakosságnak magas a devizaadóssága, a kkv-szektorban ez legalább akkora, ha nem nagyobb problémát jelent. Ezt nagyon rövid időn belül kezelni kell. Az áfanövelés, az adójóváírás teljes kivezetése és a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése pedig épp a legrászorulóbb munkavállalói réteget hozza nehéz helyzetbe, tehát itt megfelelő és hatékony kompenzációra van szükség, főleg a mikro- és kisvállalkozói réteg számára.
Ágazatspecifikus nehézségek
A területi különbségek igen nagyok a magyar gazdaságban, a legnagyobb problémák azonban még mindig inkább ágazatspecifikusak. Sokkal nagyobb gondot jelent az egyes iparágak mélyrepülése. Krisán László erre példaként az építőipar visszaesését, a kereskedelmi szektor évek óta tartó stagnálását, illetve néhány területen – üzemanyag, a textil, bútor – tapasztalható a visszaesést említette.
