Hivatalos bejelentés: totálisan átépítik Magyarország legrégebbi autópályáját, rá se ismerünk majd - itt a dátum, mikor indul a beruházás
Látványos szakaszába lép a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: a kormányzati tervek és a koncessziós vállalások alapján 2027 őszén indul az M7-es autópálya kapacitásbővítése. A beruházás a már zajló M1-es fejlesztést követi, és része annak a tízéves programnak, amely 2034-ig közel 300 kilométernyi új gyorsforgalmi út építését és csaknem ugyanekkora szakasz bővítését irányozza elő — közölte a Magyar Építők.
A fejlesztésekről részletesen beszélt az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. podcastcsatornáján, a „Terelések nélkül – kérdések és válaszok” című műsorban Szimicsku László kommunikációs igazgató. A társaság 2022. szeptember 1-jétől 35 évre szóló koncessziós szerződés keretében 1237 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését vette át.
Fontos megjegyezni, nem a teljes magyar hálózat tartozik hozzájuk: az M5-ös autópálya, az M6-os autópálya, valamint több más szakasz – például az M0-s autóút és az M43-as autópálya – más üzemeltetésben működik. A kezelt hálózat összetétele így alapvetően meghatározza a társaság mozgásterét és beruházási prioritásait.
2027-ben rajtol az M7-es bővítése
Az M1-es autópálya építését követően a másik nagy volumenű beruházás az M7-es autópálya fejlesztése lesz, amely 2027 őszén kezdődik. Az M7 a Balaton és a horvát határ irányába tartó forgalom fő ütőere, így a kapacitásbővítés nemcsak turisztikai, hanem nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű.
Ugyanebben az évben indul az M200-as gyorsforgalmi út építése is. Az új kapcsolat Komáromtól Székesfehérváron át Sárbogárdig vezet, majd az M8-as folytatásaként a Dunán átkelve Kecskemétig ér majd. A projekt célja, hogy tehermentesítse a fővárosi agglomerációt, és erősítse a kelet–nyugati irányú összeköttetéseket.
A tervek szerint 2030 után az M3-as autópálya kapacitásnövelése következik. Összességében 2034-ig 279 kilométeren új gyorsforgalmi út épülhet, míg 299 kilométeren bővítik a meglévő pályákat.
Új autópályák épülhetnek Magyarországon: Orbán Viktor áldását adta a nagy tervre
Autópálya útdíjak: állami hatáskör, megosztott bevételek
A társaság hangsúlyozta: az útdíjak mértékét nem a koncessziós cég határozza meg, és a díjbeszedés sem az ő feladata, mindkettő állami hatáskör. A legutolsó hivatalos, 2024-es adat szerint 804 milliárd forint folyt be útdíjakból a költségvetésbe. Ebből 200 milliárd forint jutott az MKIF-nek, vagyis a bevételek mintegy háromnegyede az államnál maradt.
A konstrukció sajátossága, hogy a koncessziós díj csak akkor jár teljes egészében, ha a társaság hibamentesen, a szerződésben rögzített feltételek szerint végzi az üzemeltetést. Ha az állam több útdíjat szed be a vártnál, az nem növeli automatikusan a koncessziós társaság bevételeit.
Az adatok alapján az útdíjbevétel mintegy 80 százalékát a 3,5 tonnánál nehezebb járművek fizetik be, és ennek több mint fele külföldi rendszámú járművektől származik. A társaság értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a koncesszióhoz tartozó utak fenntartásának és fejlesztésének jelentős részét nem a hazai autósok, hanem a nemzetközi teherforgalom finanszírozza. Ugyanakkor a teljes útdíjstruktúra és a koncessziós díj pontos arányai összetett pénzügyi elszámoláson alapulnak, amelynek részletei nem minden elemükben nyilvánosak.
Nyugat-dunántúli fejlesztések és óriási vállalások
A gyorsforgalmi beruházások között kiemelt szerepet kap a Nyugat-Dunántúl. Orbán Viktor miniszterelnök – a Fidesz elnöke – Szombathelyen beszélt a térség közlekedési terveiről. A kormányfő szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt a hazai autópálya-hálózat hossza, amely az autóutakkal együtt már megközelíti a 2000 kilométert. Terület- és lakosságarányosan Magyarország a régió élmezőnyébe tartozik.
A tervek között szerepel az M86-os gyorsforgalmi út további építése 279 milliárd forintból, az M87-es autópálya megvalósítása 190 milliárd forintos költséggel – amely Bük térségét is érinti –, valamint az M76-os gyorsforgalmi út Körmend és Zalaegerszeg közötti szakaszának kiépítése. Emellett 25 milliárd forintból fejlesztik a Szombathelyi nyugati elkerülő utat.
2027 őszén az M7-es bővítésével újabb, a közvélemény által is kiemelten figyelt szakasz kezdődik meg a magyar autópálya-fejlesztések történetében. A következő években így egyszerre dől el, hogy a koncessziós konstrukció mennyire tudja fenntarthatóan kezelni a bővülő hálózat üzemeltetését, és az is, hogy a beruházások valóban képesek-e érdemben csökkenteni az ország legforgalmasabb útjain tapasztalható torlódásokat.
