A geopolitika beszivárgott a Barátság csöveibe: erős a nyomásgyakorlás gyanúja – ez bizony a kőolajárakra is kihat
A Barátság kőolajvezetéken tapasztalható, elhúzódó zavarok közvetlen energiaellátási és gazdasági kockázatot jelentenek Magyarország és Szlovákia számára – mondta lapunknak Anton Olekszij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Hangsúlyozta: a két ország finomítói infrastruktúráját az 1960-as évektől az orosz REB/Urals típusú nyersolajra optimalizálták, így egy hirtelen vagy tartós forráskiesés esetén nem lehet azonnal más típusú kőolajra átállni.
Az elemző felidézte: a Mol készül az ilyen helyzetekre, a százhalombattai és a pozsonyi finomítók átalakítása folyamatban van, ám az alternatív nyersolaj nagy arányú feldolgozása várhatóan csak 2026 vége vagy 2027 eleje után válik lehetővé. Addig érdemi alternatíva alig áll rendelkezésre.
Költségnövekedés és inflációs nyomás
Egy esetleges tartós leállás gazdasági oldalról költségnövekedést okozna, mivel a vezetéki orosz olajat drágább, tengeri szállítású forrásokkal kellene pótolni. Ez magasabb logisztikai és tranzitköltségekkel járna, amelyek beépülhetnek a nagykereskedelmi árakba, így tartósabb áremelkedést válthatnak ki. Mindez a vállalkozásokra és a háztartásokra is terhet róna, inflációs hatásokkal – mondta az elemző.
Szlovákia különösen érzékeny helyzetben van, mivel a kőolaj szinte kizárólag Ukrajna felől érkezik
– hívta fel a figyelmet az Oeconomus elemzője. Magyarország alkupozícióját ugyanakkor erősítheti a Mol regionális terjeszkedése: a szerb NIS megvásárlása javítja a pozíciót a horvát féllel szemben az Adria-vezetéken zajló együttműködésben, ami tranzitdíj-mérséklési lehetőséget teremthet.
Fico megfenyegette Ukrajnát: „Megtorló intézkedéseket is hozhattunk volna!"
Robert Fico hevesen kifakadt Ukrajna ellen , mondván, Pozsony felelősségteljesen viselkedik, holott megtorló intézkedéseket is hozhatna Ukrajna ellen. A Barátság kőolajvezeték leállása Szlovákiát is nehéz helyzetbe hozza.
Így egyelőre nem csak technikai kérdés a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet
A mostani helyzet politikai dimenzióit firtató kérdésre Olekszij emlékeztetett: 2026. január 27-én Oroszország csapást mért egy kompresszorállomásra, azóta a vezeték nem állt teljesen helyre. Robert Fico nyilatkozata szerint a javításnak már korábban meg kellett volna történnie. Ha az ukrán fél világosan kommunikálná
- a helyreállítás állását
- és a csúszás okait,
az technikai kérdés maradna – a tartós bizonytalanság azonban politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
Adria: van kapacitás, de nincs tartalék
Az Adria-kőolajvezetékkel kapcsolatban továbbra is vita zajlik. A horvát fél szerint a rendszer képes lenne
- a magyar
- és a szlovák
igények – évi 12–16 millió tonna – kiszolgálására. A Mol viszont a közös műszaki tesztekre hivatkozva azt állítja, hogy a vezeték nem üzemeltethető tartósan maximális nyomáson, és nincs minden fél által elfogadott mérnöki állásfoglalás a terhelhetőségről – jelezte az elemző. Ha a kapacitás gyakorlatilag megegyezik a teljes szükséglettel, nincs érdemi tartalék karbantartás vagy átmeneti zavar esetére – figyelmeztetett, hozzátéve:
- Magyarország
- és a Mol
ezért kapacitásbővítést, új kompresszorokat vagy akár párhuzamos vezetéket tartana indokoltnak.
Óriási a baj, Ukrajna beleszúrta a tőrt Magyarországba – már a stratégiai kőolajtartalékok felszabadítását kéri a Mol
Az olajipari társaság az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, miután január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A Mol szerint első körben negyedmillió tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kieső mennyiségek pótlása érdekében a Mol megkezdte finomítóinak tengeri úton történő nyersolajellátását. A fentiekkel, mármint hogy a Mol tengeri úton lája el finomítóit nyersolajjal, a társaság alátámasztja a Világgazdaság hétfői cikkét, miszerint a mostani helyzet, a Barátság-kőolajvezeték kiesése az Adria-vezeték főpróbája lehet, főleg, miután a horvátok is rábólintottak arra, hogy segítenek Magyarországnak, ha úgy van...
A szakértő szerint az Európai Uniónak (EU) korlátozott a közvetlen mozgástere a tranzit biztosítására. Bár léteznek tagállami kivételek, jelenleg nem látszik, hogy az EU aktívan közreműködne az orosz kőolaj zavartalan szállításában, különösen úgy, hogy a tanács 2027 végéig az orosz energiahordozóktól való fokozatos leválást tűzte ki célul.
Piaci reakciók és a Mol kilátásai
Kérdésünkre elmondta, hogy rövid távon a tranzit leállása azonnal megjelenik a Mol árfolyamában: a részvények esnek, majd a rendeződéskor jellemzően visszakorrigálnak.
A szakember emlékeztetett: a mostani, elhúzódóbb zavar azonban tartósabb nyomást okozott:
február 4. és 16. között mintegy 12 százalékos esés volt megfigyelhető.
Középtávon a hatások nehezebben mérhetők, de a friss holdingstruktúra nagyobb pénzügyi mozgásteret ad a vállalatnak az ilyen zavarok kezelésére.
Zelenszkij nem akarja a vezeték újraindítását
A hírek szerint nem az orosz támadás a fő oka annak, hogy nem érkezik olaj a Barátságon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis politikai alapon úgy döntött, hogy továbbra sem engedi a kőolajszállítás újraindítását Magyarország felé a Barátság vezetéken, holott a vezeték műszakilag teljesen alkalmas lenne a szállítás újraindítására, semmifajta műszaki vagy technikai ok nem gátolja a szállítások újraindítását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Zelenszkij elnök egyszerűen azt gondolja, hogy a hivatalban lévő kormányt nehéz helyzetbe tudja hozni a közelgő parlamenti választáson azzal, hogy megnehezíti az ország energiaellátásának biztonságát egy ilyen döntéssel. Ha ez igaz, akkor ez kifejezetten barátságtalan lépés Kijev részéről. Bár a magyar és az ukrán vezetés viszonya köztudottan nem nevezhető jónak, az olajszállítás blokkolása más országokat is érzékenyen érint.
Hiába volt a térségben Marco Rubio, valószínűtlen a közvetítés
A fejleményeket közvetlen közelről figyeli az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Marco Rubio az egyre dagadó skandalum kellős közepén érkezett Szlovákiába, majd hozzánk, két olyan országba, amelyeket közvetlenül érint, hogy Ukrajna lezárta a területén keresztül orosz olajat Közép-Európába szállító vezetéket. A harmadik belekeveredett EU-tagállam Horvátország.
Az amerikai külügyminiszter szombaton Pozsonyban találkozott a szlovák miniszterelnökkel. Robert Fico a találkozójuk után kimondta, hogy Kijev azért késlelteti a területén keresztül a közép-európai országokat orosz olajjal ellátó Barátság kőolajvezeték újraindítását, mert ezzel gyakorol nyomást Magyarországra, hogy az adja fel Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontját.
„Olyan értesüléseink vannak, hogy a vezetéket már megjavíthatták. Az olajjal kapcsolatos helyzetet Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak tekintem Magyarországnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kompromisszumot nem tűrő álláspontja miatt. Ha Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj” – hangoztatta Fico.
A szlovák kormányfő kiemelte, hogy
- ők akkor engednék Ukrajnát csatlakozni az EU-hoz, ha az teljesítette a feltételeket,
- a tagjelölt Szerbia, Albánia és Montenegró azonban sokkal jobban felkészült a csatlakozásra, mint Ukrajna.
Magyarország és Szlovákia tehát ismét szövetséges egy fontos kérdésben. A két ország Marco Rubio látogatásában is bízhat, ugyanis Donald Trump tud hatni Zelenszkijre, ha akar, így jó eséllyel a Barátság kőolajvezeték kapcsán és képes lenne jobb belátásra bírni.
A Marco Rubio budapesti tárgyalásai kapcsán felmerült közvetítői szerepre az elemző óvatos: konkrét jelek hiányában nehéz ezt állítani, így inkább az a valószínű, hogy a külügyminiszter „rosszkor volt rossz helyen – fogalmazott.
Ajánlott videók
A geopolitika beszivárgott a Barátság csöveibe: erős a nyomásgyakorlás gyanúja – ez bizony a kőolajárakra is kihat
