Euróövezet: távol a megoldás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság „Az euró a kezdetektől hibás volt, és amikor beütött a hitelválság, minden hiányosságra fény derült” – sokszor elhangzott már ez a kijelentés az utóbbi hónapokban, ám az mindenképpen új, hogy a hétvégén beszállt az euróövezetet temető politikusok közé Jacques Delors is. Az Európai Unió és a valutaunió atyjának tartott legendás francia politikus keserű szavai, amelyek a brit Telegraphnak adott interjúban jelentek meg, nem sok jót ígérnek az euróövezet sorsdöntőnek tartott hete elé.
A csütörtökön kezdődő brüszszeli uniós csúcstalálkozó előtt ma Angela Merkel és Nicolas Sarkozy igyekszik megállapodásra jutni azzal kapcsolatban, hogyan újítanák meg a valutaunió működését. A német kancellár és a francia államfő is szorosabb felügyeletet – vagyis kiterjedtebb integrációt támogat –, ám a bemutatandó elképzelések a Sunday
Times értesülései szerint, a korábbi hírekkel ellentétben nem érintenék az uniós alapszerződéseket. A két politikus eltérő nézeteket vall az európai intézményrendszer, az Európai Központi Bank (EKB) szerepéről, az euróövezeti közös kötvényekről, valamint a válságkezelési intézkedések ütemezéséről.
Az biztosra vehető, hogy Berlin hajthatatlan az adósságtranszferre megoldásnak tartott eurókötvénnyel kapcsolatban. Philipp Rösler német gazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában megjelent interjúban is megerősítette, hogy a jelenlegi német kormány ezt nem tudja elfogadni. „Ez ellentmondana a stabilitási unió elvének, mivel felszámolná a reformkényszert” – ismételte el az Angela Merkel szájából számtalanszor hallott érveket.
Merkel pénteken a Bundestag előtt tartott beszédében egyfajta „stabilitási unió” felállításában látta a megoldást. A kancellár szerint az euróövezeti pénzügyi stabilitás biztosításához elengedhetetlenül szükséges egy „európai adósságfék” bevezetése, a deficitkorlátokat megszegő országok automatikus szankcionálása, valamint az európai intézmények hatáskörének bővítése – ehhez azonban elengedhetetlen lenne az alapszerződés módosítása. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter nemzeti törlesztési alapok létrehozását javasolta. Steffen Seibert kormányszóvivő megfontolásra érdemesnek nevezte a javaslatot, amely lehetővé tenné az államadósság transzparens, a
piacok és a befektetők kétségeit eloszlató módon történő leépítését. Schäuble javasolta, a tagországok államadóssága GDP-arányos 60 százaléka feletti részét törlesztési alapba különítsék el.
Berlin továbbra is mereven ellenzi az eurókötvény bevezetését.
VG-összeállítás Berlin továbbra is mereven ellenzi az eurókötvény bevezetését. Közös szerepvállalás A pénzügyi piacokra nehezedő nyomás olyan mértéket ért el, amely „közös és döntő” utat követel az európai országoktól – jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Christine Lagarde szerint a rettegett fertőzés már materializálódott, és – utalva az uniós döntéshozatal tempójára – azt is valószínűtlennek tartja, hogy az euróövezet pénzügyi válságát gyorsan meg lehet oldani. A francia politikus nagyobb szerepvállalást vár el az
Európai Központi Banktól.
Ez egybecseng azzal a bejelentéssel, miszerint az IMF képes lenne tőkét bevonni
európai tagjaitól. A nemzetközi pénzintézet így reagált arra a péntek délutáni hírre, miszerint az Európai Központi Bank 200 milliárd euróig terjedő összeget ad az IMF-en keresztül az euróövezeti válságkezelésre. Gerry Rice, a szervezet külkapcsolati igazgatója ezt úgy kommentálta: a valutaalapnak „több forrásra van szüksége arra az esetre, ha a válság tovább mélyülne, az európai kormányok vizsgálják az IMF-nek nyújtandó bilaterális kölcsönszerződések lehetőségét”.-->
