Szlovénia komolyan vette a leminősítést

Takarékossági csomagot fogadott el a szlovén parlament pénteken. A 65 millió eurós megtakarítást lehetővé tevő, a következő hat hónapra érvényes törvénnyel a tavalyi szinten fagyasztanak be számos állami kiadást. A kiadások bizonyos körének korlátozásához a közszféra bérei, a nyugdíjak és a szociális kiadások befagyasztása is társul, ezalól a munkanélküli segélyek kivételt képeznek. Az intézkedést azzal indokolták, hogy átmeneti lélegzetvételhez szeretne jutni a várhatóan a Zoran Jankovic vezetésével alakuló, az így rendelkezésre álló fél év alatt kidolgoznak egy átfogóbb programot. Korábbi tervek szerint 2012 egészére kiterjesztették volna a kiigazításokat, Mateja Vranicar, a pénzügyminisztérium államtitkára szerint ez akár 260-300 millió eurós megtakarítást is lehetővé tett volna.

A parlamentben egyhangú támogatást élvező csomagot szinte napok alatt dolgozták ki a december elejei választások után távozó, Borut Pahor vezette kormány, az új törvényhozás pártjai és a szociális partnerek.

A szokatlan időzéssel elfogadott intézkedés azután vált sürgetővé, hogy a Moody’s Investors Service csütörtökön késő este egy fokozattal, az eddigi Aa3-ról A1-re vágta vissza Szlovénia adósbesorolását. Szomszédunk még bőven a befektetésre ajánlott sávban van, ám hitelkockázati mutatója „a nagyon alacsony” sávból az „alacsonyba” került át.

A Moody’s a lépést egyrészt azzal indokolta, hogy a nagyobb szlovén bankok valószínűleg további állami segítséget igényelnek majd. Másrészt a szlovén gazdaság kicsi és nyitott, így könnyen magával ránthatja az egyre mélyülő euróövezeti adósságválság – például egyre növekedhetnek az államadósság refinanszírozásának költségei.

Szlovénia 2007-ben, euróövezeti csatlakozásakor még a zóna egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, a 2008–09-es válság azonban megtépázta az államot. A GDP 2009-ben nyolc százalékkal zuhant, s bár tavaly 1,4 százalékkal nőtt, azóta ismét a recesszió jelei mutatkoznak. Az idei harmadik negyedévben a gazdaság éves összevetésben 0,5 százalékkal zsugorodott, ami elsősorban az export növekedésének a lassulására vezethető vissza. Az államadósság egy év alatt a rendkívül alacsony, 21,9 százalékos szintről majdnem másfélszeresére, 35,2 százalékra ugrott, az idén pedig már 45 fölött jár, azaz három év alatt körülbelül megduplázódott. (Igaz, még így is jóval alatta van a 60 százalékos maastrichti kritériumnak.) A válság hatására drasztikusan nőtt a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány is: a 2008-ban még csak 0,3 százalékos deficit 2009-ben már 6, tavaly pedig 5,6 százalékon állt, és az idén is hasonló nagyságú hiány várható.

A gazdasági válsághoz belpolitikai bizonytalanság is társul. A krízis által kikényszerített reformokat a szociáldemokrata Borut Pahor vezette kormány nem tudta keresztülvinni, és szeptember közepén megbukott.

A másik két hitelminősítő egyelőre nem rontott Szlovénia adóskockázati besorolásán – az S&P-nél és a Fitchnél is a Moody’s korábbi, Aa3-as osztályzatának megfelelő szinten áll az ország –, azonban a közelmúltban mindkét intézet negatív kilátással látta el az osztályzatot. Így fennáll a veszélye, hogy hamarosan ők is követhetik a Moody’s példáját.

Bécs megúszta

Míg Szlovéniát leminősítette, Ausztriát megkímélte a Moody’s, így nyugati szomszédunk megtarthatja legkiválóbb, AAA-s adóskockázati besorolását – közölte pénteken a hitelminősítő intézet. Az osztályzathoz továbbra is stabil kilátás kapcsolódik. Bécsnek azonban korai hátradőlni, az adóskockázati besorolás ugyanis az euróövezeti krízis megoldásának sikerességétől függ majd, állítja a Moody’s.